Irodalmi Szemle, 1990

1990/6 - Kiss László Kazinczy: Hont megyei levelező-társa: Majthényi László (tanulmány)

Kazinczy Hunt megyei levelezőtársa: Majthényi László

más nemzetnek járma alól kiszabadul“ - teszi fel a látszólag ártatlan kérdést Kazinczy, majd így folytatja elmélkedését: „De megkapja-e most? Szabad lesz e most? Mert a ki csak jármot cserél, az még nem szabad!" S példának említi a „Norvégyi népet“, mely „kénytelen vala eggy olly néppel eggyesedni öszve, a mellyet utált, gyűlölt“. (Az 1814-es kiéli béke egyesítette Norvégiát Svédországgal.) „Én mind ezeket (értsd: a politikát) nem értem - sóhajt fel rezignáltan Kazinczy a helyett tehát, hogy azokon törődjem, a mit re- ám nem bíztak... a mi erőm van, aztiiyelvünk és literaturánk gyarapodására fordítom.“ S következik felsorolása annak, pillanatnyilag min dolgozik...

E levélváltás után Majthényi László még tíz évet élt, leszenyei birtokára visszavonulva. Földije, Gyürky Antal 1874-ben megjelent könyvében (Ötvennégy év Hontvármegye történetéből 1820-1874) azt írja az egykor legendás hírű szónokról, hogy öreg napjaiban a tarokk volt „kedves mulatsága“. Pipákat, órákat és zenélő szelencéket gyűjtött - harmincnál több óráját maga szokta felhúzni. Háza sosem volt vendég nélkül.

Gyürky nem fesz említést Majthényi Kazinczyhoz fűződő kapcsolatáról. Adós e fontos életrajzi adalék említésével a Borovszky-féle Hontvármegye monográfia is. pedig megjelenése idején. 1907-ben már nyomtatásban hozzáférhetők azok a Kazinczy-levelek, melyekben Majthényi neve is szerepel.

írásunk ezen adósság törlesztése.

Tóth Lajos grafikája