Irodalmi Szemle, 1990

1990/1 - FÓRUM - Kultúra, átalakítás és demokratizálás

tôen nagy arányban: 50 %-kal csökkent. A szlovákiai magyar népesség lakóhelyén 240 község maradt anyanyelvű iskola nélkül. Az elkövetett hibák ellensúlyozása végett éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy azokban a községekben, ahol erre mód és lehetőség nyílik, s ahol ez iránt a szülők részéről igény nyilvánul meg, tegyék lehetővé az integrált iskolák újbóli önállósulását.

4) A magyar tanítási nyelvű alapiskolai hálózat társadalmi értékének növeléséhez szükségesnek tartjuk a továbbtanulás lehetőségét anyanyelven biztosító középiskolai, szakközépiskolai hálózat további fejlesztését és korszerűsítését. A magyar tanítási nyelvű középiskolai hálózat a jelenlegi formájában megítélésünk szerint elavult, nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek az utóbbi évtizedek dél-szlovákiai ipartelepítéseiből következnének. Szükségesnek tartjuk ezért a szak- középiskolák magyar tanítási nyelvű hálózatának a korszerűsítését és bővítését; továbbá a meglevő — névlegesen „magyar” — szakközépiskolákban a magyar nyelvnek mint oktatási nyelvnek a kiterjesztését a szaktantárgyakra is. A szlovák terminológia kellő szintű elsajátításának (amelyhez viszont sajnálatos módon hiányzanak az alapvető feltételek: szakszótárak, segédanyagok) meggyőződésünk szerint anyanyelvi bázisra kell épülnie.

5) A szlovákiai magyar iskolahálózat legkritikusabb pontjának a magyar tanítási nyelvű szakmunkásképző intézetek hiányát, a társadalmi igényektől sokszorosan elmaradó alacsony számát tartjuk. Az általános iskolát elvégző magyar nemzetiségű tanulóknak mintegy hatvan százaléka szakmunkásképző intézetekben tanul tovább; a jelenlegi körülmények között azonban a továbbtanulóknak csak mintegy harminc százaléka folytathatja tanulmányait az anyanyelvén. Szükségesnek tartjuk, hogy a párt- és állami szervek tegyenek hathatós lépéseket annak érdekében, hogy az illetékes minisztériumi tárcákhoz, vállalatokhoz tartozó szakmunkásképző intézetekben az oktatási nyelv meghatározásakor ne a vállalati vezetés szubjektivizmusa és voluntarizmusa, hanem a szocialista nemzetiségi politika elvszerűsége, humanizmusa és demokratizmusa érvényesüljön.

6) A nemzetiségileg vegyes területek kulturális életének fellendítése végett szükségesnek tartjuk, hogy az arra alkalmas szlovákiai magyar gimnáziumok közül egynéhányban mindaddig, míg a társadalmi igények kielégíttetnek, a végzősök az általános érettségivel párhuzamosan népművelő szakos képesítést és szakérettségit nyerjenek.

7) A nemzetiségi tudat formálása és zavartalan fejlődése, a jogi kulturáltság elmélyítése érdekében javasoljuk, hogy a szlovákiai magyar iskolák számára kiadott tantervek szögezzék le: a polgári nevelés tantárgyának keretében tanítandók a CSSZSZK alkotmányának nemzetiségi vonatkozású cikkelyei, továbbá mindazok a törvényerejű rendeletek, határozatok, amelyek a nemzetiségi jogok gyakorlására, a kétnyelvűségre, a nemzetiségek kollektív érvényű társadalmi és kulturális jogaira, az államunk által tilosnak és büntetendőnek deklarált elnemzetietlení- tésre, erőszakos asszimilációra vonatkoznak.

8) Ahhoz, hogy a nemzetiségek identitástudata ne deformálódjék, ahhoz, hogy tisztában lehessenek nemzeti kötődéseikkel az egyik, illetőleg a Csehszlovákián belül elfoglalt sajátos nemzetiségi helyzetükkel a másik oldalon, szükségesnek tartjuk — a szovjetunióbeli magyar iskolákban bevezetett gyakorlat mintájára —, hogy a nemzetiségi iskolákban az egyetemes és a csehszlovák történelem tanításával párhuzamosan tantervi anyaggá váljék a magyar nép történetének, továbbá a szlovákiai magyar nemzetiség történetének központilag is elrendelt oktatása.

9) Mély nyugtalansággal tölt el bennünket a nemzetiségi pedagógusképzéssel összefüggő kérdések megoldatlansága és az a tapasztalatunk, hogy e téren a hely- - zet az utóbbi évtizedekben rohamosan romlott. Kérjük a Nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatának visszaállítását, az anyanyelven folyó pedagógusképzés