Irodalmi Szemle, 1990
1990/6 - Hodossy Gyula: Az elefánt sokáig haldoklik (Beszélgetés Balla D. Károllyal)
Hodossy Gyula it. Kétes eredményekkel ugyan, de ha mást nem, azt azért meghozta, hogy a mi bátorságunk megjött és magunkról beszélni, politikáról beszélni akkor már egészen nyíltan mertünk. Akorr ott Szlovákiában úgy éreztük, hogy ez eléggé meglepőnek is tűnt. Helyenként talán politikai bátorságnak számított, hogy őszintén, nyíltan beszéltünk a kárpátaljai magyarság helyzetéről és a szocializmus válságáról. Talán egy nagyon picike részünk van abban, hogy Szlovákiában a szlovákiai magyarság körében is megtörténtek azok a jelentős változások, politikai lépések, amelyek nálunk. Talán egy ici-picike részünk van abban, hogy az ottani, egyébként demokratikusan gondolkodó emberek valamivel nyíltabban merték megfogalmazni a kérdéseiket és az aggályaikat azután, hogy látták, Kárpátalján már ezek a témák nem számítanak tabunak. Valószínűleg vissza kéne mennünk minél hamarabb Szlovákiába, illetve a szlovákiai barátainknak kellene átjönniük hozzánk, mert a szituáció megváltozott. A Szovjetunió kétségkívül ;ia első volt, aki megtörte a politikai ridegséget a szocialista táboron belül. Azóta a történések nálunk lelassultak. Ahol ezek a folyamatok forrada- lomszerűen zajlottak le, ott máris előbbre tartanak, mint mi. A peresztrojka lelassult, megrekedt, olykor visszájára fordul. Gazdaságilag teljes, totális csőd veszélyezteti az országot. Ezt a bőrünkön érezzük, minden nap tapasztaljuk, hogy valamelyik árucikk elfogy az üzletekből úgy, hogy soha többé nem is fog visszatérni; a feketepiac vagy a beszerezhe- tetlen áruk listájára kerül. A gazdasági csőd és a teljes ellehetetlenülés óhatatlanul politikai és ideológiai válságot idéz elő. Azáltal, hogy a Szovjetunió hivatalos körei gyakorlatilag az utolsók közt kezdték megfogalmazni az egypártrendszer tarthatatlanságát, lépés- hátrányba került ez a hatalmas ország, ami alighanem a „birodalom“ szétdarabolásához, széthullásához fog vezetni. Nagyon nehéz megjósolni, hogy ez a folyamat meddig tart. Én azt szoktam mondani, hogy az elefánt sokáig haldoklik. Ez az ország annyira áttekinthetetlen, annyira széthúzottak az erővonalak, hogy akár évtizedekig is tarthat ez az egyre rosszabbodó állapot. Nálunk is valami gyökeres változásnak kell történnie, de félő, hogy itt az alapvető forradalmi változások nem fognak vér nélkül lezajlani. Erre ott vannak az ijesztő példáink, egyrészt a Kaukázuson túlról, másrészt a közép-ázsiai köztársaságok példája. Nem valószínű, hogy az egészet olyan elegánsan és olyan flottul le tudjuk bonyolítani, ahogy például Csehszlovákiában történt. Vagyis különösebb áldozatok és tragédiák nélkül. Félünk. Késleltetnénk is, meg sürgetnénk is a változásokat. Nem tudjuk, hogy mi lenne az igazán jó megoldás. Jelenleg a Szovjetunióban nincsen jó alternatíva, csak rossz alternatívák vannak. Az lenne az érdekünk, hogy a sok rossz közül a legkevésbé rossz valósuljon meg. Én magam nem tudom, ez melyik.- Jelentkeztek időközben fiatal írótehetségek? 9 Nem túlzott számban. Ebben mi is vétkesek vagyunk egy kicsit, mert meghirdettük ugyan egyszer-kétszer, hogy várjuk a fiatal írók jelentkezését, de talán nem fordítottunk kellő fontosságot a dolognak. Azt hiszem, hogy egyfajta hullámvölgyben van a kárpátaljai magyar irodalom is, ami az új tehetségek jelentkezését illeti. Dupka György barátom fogalmazta meg egy interjúban - ami egyébként a Hatodik Síp negyedik számában fog megjelenni -, hogy nagyon valószínű, hogy ez a természetes kiválasztódásunknak a függvénye. Túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy állandóan és folyamatosan új írók és költők jelentkezzenek. Hogyha egy nagy kirajzás, vonulat előállt, akkor előfordulhat, hogy egy évtizedig egyetlen tehetség sem jelentkezik. Ez velejárója létszámunknak, demográfiai szükségszerűség szabályozza. Ennek ellenére bízom abban, hogy Kárpátalján magyar irodalmat művelni nem lehetetlen, bár nagyon nehéz. A dolog akkor tűnik kicsit aggasztónak, hogyha hosszabb távlatban, évtizedekben, fél évszázadban vagy esetleg egész évszázadban gondolkodunk. Egy ilyen létszámú kisebbség történelmi esélyei hihetetlen mértékben a véletlenen is múlnak. Volt már úgy, hogy a kárpátaljai magyarság létét vagy nemlétét vagonkérdéssé próbálták egyszerűsíteni, amikor gyakorlatilag a teljes magyar lakosságot deportálták. Egy ekkora kisebbséget, mint a miénk, végül is a politika el tud tüntetni a süllyesztő