Irodalmi Szemle, 1990
1990/1 - Cselényi László: Bevezetés a szépirodalomba (E-montázs)
kései szövegeire s a korai Szentkuthyra emlékeztet, jelezve szerzője s a magyar próza legifjabb nemzedéke egyik vonulatának forrásvidékét; a második (Ágnes) igaz történet, love story mai értelmiségi környezetben. Élt egyszer egy lektorijelentésíró. Valójában lektori-jelentés-fogal- mazványírót kellene mondanunk, az írások ugyanis a Kiadó számára, belső használatra készültek, s noha a lektorijelentésíró egyikii- ket-másikukat megjelentette változtatás nélkül, recenzióként, reci- ként, és a föl nem használtak jó részét is tervezte hasznosítani egy „valamelyest összefoglalóbb” jellegű dolgozatban ... A kérdés: van-e remény arra, hogy valahol inkább otthon érezzük magunkat, mint ahol épp vagyunk? Esterházy szövege sokkoló. Sokkoló egy olyan irodalomban, amely máig nem tudta asszimilálni Szbentkuthy fél évszázada írt Praejét, hogy az Ulyssest ne is említsük. A meglepő, hogy ennek ellenére Esterházynak sikere van! Lehetséges, hogy mégiscsak felnövekedőben a magyar irodalmi köztudat, s lehetséges, hogy ennek faltörő kosa Esterházy lesz? Eddigi teljesítménye alapján minden lehetséges. Hát megjöttek! Hát megjöttek a juharosok. Az ő kurjontásaik verik szét a hajnalt — szakadt, szürke, nyűtt a csend törékeny és üres. Láttam nővérem rettenetes arcátl — ádáz! ádáz! — Drágáim, az istenért, de hát mi történt? ... Valóban, mi történt? A Bevezetés harmadik kötete, a Fuharosok műfajmegjelölése — regény — ellenére, a legkevésbé az a sorozat eddigi kötetei közül. Valami kezdett kiválni a konyhai zörejekből, a kacajok és a ser- cenó tűz zajából, távoli, rossz hang, hosszas vonítás, majd gyors, éles vinnyogás — mindenki bőségesen itt, a kutyaüvöltés őrjöngésbe emelkedett — ezek a mi komondorjaink — mi ez?, fordult ki anyánk öleléséből, mi ez?, ismételte édesanyánk . .. Valóban, mi ez, kérdezhetjük űjfent mi is, az előbbi mi történt?-tünk után? Mert hogy nem regény, az napnál világosabb. Ha semmi más,, bizonyítja ezt maga a tördelés, a szöveg versként való szedése, noha bizonyos, hogy a Fuharosok nem vers, nemcsak a versnek Arany János-i, de még Juhász Ferenc-i értelmezésében sem. Mi tehát? Avantgardista se nem vers, se nem próza, nyitott vagy mozgó „szöveg”, röviden a kör négyszögesítése. S hogy miről szól végül is a Fuharosok? Ennek megfejtését az olvasóra bízzuk. Nincs. Ülök a lavórban. Kapargatom, ahogy előbb a zománcot, a vérdarabokat. Az én vérem ez. Az öblítés nem fáj. Túl vagyunk rajta megint, lihegik mámorosán nénéim. Túl, túl, drágáim, mondja édesanyánk, nehéz, öreg kezével fejemet simogatja, túl, és van só, krumpli és petrezselyem. Elkezdünk szívből nevetni. Az, hogy édesanyánk ,,meglehetősen kutyául van”, tudtuk évek óta, mégis mikor apánk felhívott telefonon, s gondosan tudtunkra adta, hogy anyánk így meg úgy, s hogy ő nem tartaná, ez a személyes meggyőződése, fölöslegesnek; ha „ezekben” a pillanatokban otthon volnánk, azaz hazamennénk, az mindőnket meglepett. Mindőnket meglepett az új Esterházy-könyv js, mert talányos közönség-
