Irodalmi Szemle, 1990
1990/1 - Simkó Tibor: Ritornell; Zoé (versek)
Zoé Leányos bimbók dudorodnak, hajas gyönyörök göndörödnek, pihétlen pulyák hunyorognak, botorka barik sündörögnek. Felhők vásznai szétszakadnak, vadóc venyigék lombba szöknek, dala gyűl hullámzó szöszöknek, tüze serken hamvas szavaknak. Bugája feslik új füveknek, virága sosevolt gazoknak, gödrében kushadó köveknek álom-parányok sokasodnak. Megbolydult méhrajok dönögnek, bolondos szellőn szárnyra kapnak, hátat fordítva árnynak, fagynak nekivágnak a friss mezőknek. Vágyzuhatagok kavarognak, tört kacajokkal keverednek, társkeresők elcsavarognak, párölelők elheverednek. Szele kél ringató jajoknak, könnye pereg riadt rügyeknek, viperacsöndű irigyeknek sanda mosolyai sajognak. Napfényes fecskék csicseregnek, fakó verebek toporognak, ős-bizodalmak bizseregnek, emlőid, hasad domborodnak.