Irodalmi Szemle, 1990

1990/3 - FÓRUM - Gyönyör József: Magyarok képviselete az államhatalmi szervekben

tatta, hogy a teljes törvényhozó, kormány- és végrehajtó hatalmat ő gyakorolja Szlovákiában. Egyúttal elrendelte, hogy valamennyi törvény, rendelet és intézkedés hatályban marad, amennyiben nem áll ellentétben a „köztársasági-demokratikus szellemmel”.

Forradalmi orgánum létére elvben nem volt a jogrend folytonossága ellen.

Megalakulását az egész tevékenységét tekintve olyan típusú állami szerv volt, amely a hatáskörét nem a londoni emigráns szervektől kapta. Magára a forradalmi néphatalomra támaszkodva Szlovákia területén, legalábbis annak a felkelők által ellenőrzött területén, az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szervévé vált.

A tevékenységét 1945 februárjában újította fel Kassán. Még az új csehszlovák kormány programjának kihirdetése előtt, amely „Kassai Kormányprogram”-ként vált ismertté, kiadott néhány fontos rendeletet.

A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. áprlis 21-ei 30. számú rendelete szerint a törvényhozó hatalmat Szlovákia területén az SZNT gyakorolta a Csehszlovák Köztársaság elnökével és kormányával közösen.

Jogállását a Május 9-ei Alkotmány (az 1948. évi 150. számú alkotmány törvény) 96—112. cikkelyei rendezték, majd az 1956. évi 33. számú alkotmánytörvény 102— 123. cikkelyei és az 1970. évi 125. számú alkotmánytörvény.

Tagjainak számát az 1968. évi 77. számú alkotmánytörvény 6. §-a alapján 150-re egészítette ki olyan szlovákiai közéleti személyekkel, akik nem voltak képviselők. Az 1968. évi 143. számú alkotmánytörvény ugyancsak ezt a számot rögzíti a 146. cikkelyében.15

Ez idő szerint a Cseh Nemzeti Tanácsnak 200, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak 150 tagja van.

A nemzeti tanácsok képviselői között is megtalálhatók a nemzetiségek tagjai. Számuk a köztársaságok területén élő egyes nemzetiségek részarányához igazodik.

Tekintettel arra a körülményre, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiségű lakosság 96,6 százaléka Szlovákia területén él, az alábbiakban közelebbről vesszük szemügyre a Szlovák Nemzeti Tanács tagjainak nemzetiségi összetételét.

A Szlovák Nemzeti Tanács 150 képviselőjének nemzetiségi megoszlása ezt a képet nyújtotta az 1986. évi általános választások16 után:

szlovák

127

84,7

%

cseh

1

0,6

%

ukrán (rutén)

4

2,7

%

lengyel

—

—

—•

magyar

18

12,0

%

német

—

—

—

egyéb

—

—

—

összesen:

150

100,0

%

A Szlovák Nemzeti Tanács 1968. december 28-i 204. számú törvénye (az SZNT ügyrendje) 54. §-ának 2. bekezdése alapján 13 bizottságot alakított. Mint a tizen- harmadikat a „Nemzetiségi bizottságát" (Výbor SNR pre otázky národností). A fenti jogszabály 54. §-át módosította a Szlovák Nemzeti Tanács 1971. máriuc 8-ai 12. számú törvényének 19. pontja. Ennek alaján az SZNT az 1971. évi választások után, az 1971. december 7-ei alakuló ülésén nyolc bizottságot hozott létre. Sorrendben a hatodik volt a Nemzeti bizottságok, az államigazgatás és a nemzetiségi ügyek bizottsága (Výbor SNR pre národné výbory, štátnu správu a veci národností). Az 1976. évi választások után ugyancsak nyolc bizottságot alakított. Közülük hatodikként a Nemzeti bizottságok és nemzetiségek bizottságát (Výbor SNR