Irodalmi Szemle, 1990
1990/3 - FÓRUM - Gyönyör József: Magyarok képviselete az államhatalmi szervekben
évi 77. számú alkotmánytörvény 3. §-a alapján) mint a cseh nemzet politikai 1968. június 27-ei 108. számú határozatával 150-ben állapította meg, s az 1968. július 10-ei 109. számú határozatával megválasztotta a csehországi kerületek nemzetgyűlési képviselői és a „cseh nemzeti közélet” olyan reprezentánsai közül, akik nem voltak a Nemzetgyűlés tagjai.10 Hasonló elnevezésű elődje már létezett ebben az évszázadban. Gondoljunk csak a cseh ellenállási mozgalomnak az első világháború idején, 1916-ban, Párizsban megalakított orgánumára, amelynek a francia elnevezése így hangzott: Conseil National des Pays Théques. Hasonlóképpen az emlékezetünkben él még annak a Cseh Nemzeti Tanácsnak az emléke is, amely 1945. április 29-én alakult meg a prágai májusi felkelés idején. Ez a testület, mint a cseh nép forradalmi mozgalmának a képviselője, 1945. május 5-én kiáltvánnyal („Provolání České národní rady o pŕevzetí vládni a výkonné moci v českých zemích”) fordult a cseh néphez, s bejelentette, hogy átveszi a kormány és végrehajtó hatalmat „Csehország, Morvaország és Szilézia területén”. Cseh nyelven ez a bejentés így látott napvilágot: .......jako pŕedstavitelka revolučního hnutí českého lidu a jako zmocnénec vlády Č s. republiky v Košicích ujfmá se dnešním dnem moci vládni a výkonné na území Cech, Moravy a Slezska”. Eredetileg a Cseh Nemzeti Tanácsnak — az előre kidolgozott ügyrend tervezete szerint — 60 tagú testületnek kellett volna lennie. A törvényhozó hatalmat a .plenáris ülés, a végrehajtó hatalmat az elnökség (elnök, 5 elnökhelyettes, főtitkár) gyakorolta volna a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek útján. Szakbizottságai csupán tanácsadó testületek szerepét töltötték volna be. A tervezet 2. §a, amelyben kifejezésre jutott a kassai kormányhoz való alárendeltségi viszonya, ezt a rendelkezést tartalmazza: „A Cseh Nemzeti Tanács mindaddig fennmarad (a cseh szövegben „potrvá”), míg a Csehszlovák Köztársaság törvényes kormánya át nem veszi az állam irányítását.”11 A Cseh Nemzeti Tanács elfogadta ugyan a Kassai Kormányprogramot, azonban annak valóra váltásával kapcsolatban nem képviselt egységes nézetet. Egyes tagjai az 1918. október 28-i államfordulathoz hasonló hatalomátvételt akartak előkészí- ten, amelyben döntő szerep jutott volna a volt katonatisztek illegális szervezeteinek, a protektorátusi rendőrségnek, csendőrségnek. A Cseh Nemzeti Tanács közvetlenül a felkelés előtt még azt feltételezte, hogy az álamhatalmat ünnepélyes keretek közt (fanfárok a Libuše c. operából, himnusz, ünnepi beszéd, köszöntők, táviratok) veheti át a megszállóktól a prágai Obecní dúm Smetana-termében.12 A Cseh Nemzeti Tanács nagyon rövid életű volt. A köztársasági elnök és a kormány visszatérte után feloszlott.13 A Szlovák Nemzeti Tanács — illegálisan — 1943 karácsonya előtt az ún. Karácsonyi Egyezmény értelmében alakult mint a „szlovák nemzet politikai akaratának egyedüli hazai képviselője”.14 Az illegális Szlovák Nemzeti Tanács 1943 decemberében alakult meg, s ettől az időtől kezdve a szlovák Nemzeti Front szervezetének az alapját alkotta. A legális Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szeptember 1-jén, a felkelés idején jött létre a besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamara üléstermében. A felkelés idején Szlovákia legfelsőbb államhatalmi és államigazgatási szervévé vált. Természetesen Szlovákia akkori területén. Ezt az aktust így rögzíti az 1944. szeptember 1-jei alakuló ülésén elfogadott deklaráció: „A Szlovák Nemzeti Tanács mint a szlovák nemzet egyedüli jogos képviselője a mai nappal átveszi egész Szlovákiában a törvényhozó és végrehajtó hatalmat, ugyanúgy Szlovákia védelmét is, s ezt a hatalmat mindaddig gyakorolni fogja, míg a szlovák nemzet demokratikus úton meg nem választja törvényes képviselőit.” Államjogi szempontból fontos dokumentum a Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szeptember 1-jei 1. számú rendelete, amelynek 1. §-ában a Tanács kinyilatkoz
