Irodalmi Szemle, 1990
1990/3 - FÓRUM - Gyönyör József: Magyarok képviselete az államhatalmi szervekben
— Magyarok képviselete------------------- az államhatalmi szervekben A történelem szele megérintette Csehszlovákiát is. A változások egymást követik a politikai és előbb-utóbb a gazdasági és a társadalmi életben is. A fő cél egy demokratikus állam megteremtése. Ehhez elengedhetetlenné válnak olyan választások, amelyek valóban titkosak lesznek, s amelyeknél a képviselők jelölését nem a Nemzeti Front végzi el, hanem az egyes pártok. Az államhatalmi testületek tagjai így valóban a választók akaratából fogják képviselni a népet, a csehszlovákiai magyarságot is. A szabad választások az év utolsó hetében felröppent hírek szerint egy féléven belül meg is történnek. Ezért szükségesnek tartom, hogy kissé részletesebben megismerkedjünk a legutóbbi „választások” eredményeivel, amelyek segítségével a magyar nemzetiségű lakosság a létszámának megfelelő arányban van képviselve az államhatalmi szervekben, mármint a Szövetségi Gyűlésben, továbbá a nemzeti tanácsokban és a nemzeti bizottságokban. Megjegyzem, az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint a képviselők számát nem is lehetne kifogásolni, annál inkább a fel- készültségüket, az aktivitásukat és a választóik jogos érdekeinek a védelmét. A KÉPVISELŐK NEMZETISÉGI MEGOSZLÁSA Két évtizede annak, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államszövetséggé alakult át.1 Ennek következtében 1969. január 1-je óta a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot két egyenjogú köztársaság, a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság alkotja. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban — az alkotmány betűi szerint — minden hatalom a dolgozó népé, amely az általa választott, ellenőrzött és neki felelős képviseleti testületek útján gyakorolja. Ezek tagjait az állampolgárok általános és egyenlő választójog alapján titkos szavazással közvetlenül választják. Képviselőiket a választók bármikor visszahívhatják.2 A csehszlovák szövetségi állam képviseleti testületei: a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok. A nemzetiségek politikai egyenjogúságának gyakorlati megvalósítása szempontjából igen fontos a nemzetiségi lakosság képviselete ezekben a testületekben. A nemzetiségek megfelelő képviseletét az 1968. évi 144. számú alkotmánytörvény 2. cikkelye deklarálja.3 Bár a szocialista csehszlovák államban területi képviseleti rendszer van érvényben, a jelölési rendszer szavatolja, hogy a nemzetiségi lakosság is képviselethez jusson a képviseleti testületekben és egyéb választott szeriekben.4 Ennek következtében a nemzetiségek képviselőinek arra is lehetőségük nyílik, hogy képviseljék a nemzetiségi érdekeket és szóvá tegyék a nemzetiségi Gyönyör József
