Irodalmi Szemle, 1990
1990/3 - FÓRUM - Gyönyör József: Magyarok képviselete az államhatalmi szervekben
problémákat. Ezért is fontos, hogy a nemzetiségek létszámuknak megfelelő arányban vegyenek részt az államhatalmi szervek munkájában. Ez az elv jutott érvényre a képviselőjelöltek kiválasztásánál, a Nemzeti Front jelöltjeinél, s ennek az elvnek megvalósításáról tanúskodnak a legutóbbi, az 1986. évi általános választások eredményei. Említettem, hogy a képviseleti testületek tagjait az állampolgárok általános és egyenlő választójog alapján titkos szavazással közvetlenül választják — már amint azt a jogszabály leszögezi. A következő sorokban arról szeretnék röviden szólni, vajon mit is jelentenek ezek a fogalmak. Elsősorban lássuk az általános választójogot. Ez annyit jelent, hogy néhány kivételtől eltekintve minden csehszlovák állampolgár választhat, aki a választás időpontjában elérte 18. életévét, ha nem elmebeteg.5 Természetesen azok az állampolgárok sem választhatnak, akik szabadságvesztés büntetésüket töltik. A választójog tehát lényegében minden csehszlovák állampolgárt megilleti nemzetiségre, nemre, vallásra, foglalkozásra, tartózkodási időre, származásra és vagyoni viszonyaira való tekintet nélkül. Az említett esetek kivételével senkit sem szabad megakadályozni abban, hogy képviselőjét megválassza. Egyébként a választásra jogosultak neveit a választók névjegyzékei tartalmazzák, éspedig a lakóhelyük szerint. A választhatóság (a passzív választási jog) korhatára a betöltött 21. életév. Tehát mindazok az állampolgárok, akik a választás időpontjában betöltötték 21. életévüket, választhatók is. Ezt a magasabb korhatárt a törvényhozó az eddigi tapasztalatok alapján állapította meg. A választás csakis személyesen gyakorolható. Más szóval senkit sem lehet megbízni azzal, hogy valaki helyett szavazzon. Az egyenlő választójog azt jelenti, hogy minden választójoggal rendelkező személynek csak egy szavazata van. Hangsúlyozom, csakis egyetlenegy, s nem több. Nálunk, Csehszlovákiában, annak egész területén csak közvetlenül lehet gyakorolni a választójogot. A választópolgár közvetlenül választja meg valamennyi képviseleti testület minden tagját. Egyébként a jelöltek nevét a választólap tartalmazza. Tehát az állampolgárok nem választhatnak előbb delegátusokat, akik majd a testület tagjait választják meg. A csehszlovák választójog nem ismeri a közvetett választást. Végül szót kell ejteni arról is, hogy az állampolgárok titkosan szavaznak. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy mindenkinek úgy kell leadnia a szavazatát, hogy arról más ne szerezhessen tudomást. Ezt a választóhelyiség elrendezése teszi lehetővé.6 A választások lényege és funkciója egyébként abban rejlik, hogy a demokrácia alapján alakuljanak meg a képviseleti testületek. Az a bizalom, amelyet a választópolgárok előlegeznek a Szövetségi Gyűlés, a nemzeti tanácsok és a nemzeti bizottságok képviselőinek, egyben szól az állam- hatalmi szerveknek, a tisztségviselőknek és a végrehajtó szervek dolgozóinak is. A bizalom azonban egyúttal jogos elvárást is jelent velük szemben. Egyébként a demokratizmus fejlődése a politikai, az állami, a gazdasági és a kulturális életben egyaránt növeli a helyi lakosság önájlóságát — a nemzetiségekét is — területük fejlesztésében, sorsuk és ügyeik intézésében. A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS A Csehszlovák Szocialista Köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve és egyedüli törvényhozó testülete a Szövetségi Gyűlés, amelyet két kamara alkot: a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája.7 Mind a két kamara egyenjogú. Az előbbi tes
