Irodalmi Szemle, 1990
1990/2 - KRITIKA - Kovács Tibor: „Vae victis”
get, s a magyar csapatok hadseregének ,jz országiján egyre duzzadó dominanciáját. A hadsereg-parancsnokság rendelete („mentsék a menthetőt!") is tükrözi az állapotokat: ha már fegyveres ellenállásra nem adhat parancsot, legalább a fegyvereket, lőszereket, lovakat mentsék a buzgó román katonák elől. A volt vöröskatonák, tartva az esetleges retorzióktól, elszöktek, ha tehették, vagy felesküdtek a nemzeti hadseregnek. Nagyon sok katona bujkált Vác környékén. A szerző mintegy hatezer főre teszi a térségben gyülekező katonák számát. Foglalkozik Fogarassy a csehszlovák csapatmozgásokkal is. A mintegy nyolc hadosztály, egy lovasszázad és négy üteg erejű sereg a tanácskormány lemondása után bevonult Sátoraljaújhelyre: „az intervenció hadjárat tervének feladása után is mindenképpen meg akarták szállni az Ipolyságtól Losoncra vezető vasútvonalat és a salgótarjáni bányavidéket”. A várost augusztus 11-én elfoglaló cseh különítmények román ellenállással találkoztak, miután a csehek tovább vonultak Hatvan felé. Az „Ez történt a Dunántúlon" című fejezetrész azokkal a román katonai akciókkal foglalkozik, amelyek a „bolsevik elemek üldözése” címén növelni igyekeztek a már megszállt területeket (Székesfehérvár és Győr környékén], és „öTTetszerü megszállásokkal" behatoltak a semleges zónába is. Akcióik — írja Fogarassy — „a budapesti antantmisszió rosszallása mellett folytak, amely nem alaptalanul állapította meg, hogy a román csapatok nem a rend helyreállítása, hanem a zsákmányolás végett portyáznak a Dunántúlon". Ezen a területen az összes csapat parancsnokságát Horthy Miklós altengernagy vette át a szegedi kormánytól nyert fővezéri tisztséggel, József főherceg aláírásával. Egységei nem egy esetben ellenszegültek a román túlkapásoknak, mígnem 1919. október 4-én elkezdődött a román visszavonulás, amely eltartott a következő év márciusáig. A fejezet végén a szerző érinti azokat a jugoszláv—csehszlovák tárgyalásokat, amelyek megalapozták a kisantant létrejöttét és az 1919. augusztus korridorhadműveleteket. Ezek eredménye volt Muraszombat jugoszláv megszállása, és a pozsonyi hídfő (Ligetfalu) csehszlovák megszállása az antant beleegyezésével. A kötet két dokumentumot tár az olvasó elé. Az egyik az 1919. augusztus 6-ai, Románia (Märdärescu tábornok) által szabott fegyverszüneti feltételeket, a másik a magyar kormány válaszjegyzékét tartalmazza. A hadmozdulatokat (a Szolnok melletti csatát és az 1919. augusztus 1-jétől 8-áig tartó hadműveleteket) két térkép szemlélteti. A k<it,>t i imdnpcst -\kndi -uMi Kiadónál jelent meg 1988- ban. Kovács Tibor
