Irodalmi Szemle, 1990

1990/2 - KRITIKA - Aich Péter: Rejtélyek demitizálása

Rejtélyek demitizálása

Az utóbbi időben egyre több könyv jelenik meg, amely közvetlenül vagy közvetve érinti az emberiség egyik legnagyobb hatású könyvét — a Bibliát. Ez a könyv nem kizárólagosan a vallást, a hitet asszociálja, hanem egyre több egyéb dolgot is elárul — persze ki kell nyomozni, következetesen utánajárni. Azt is tudjuk, hogy a Biblia irodalom is

— gyönyörű próza és költészet —. azonkívül természetrajz, filozófia .. . Lényegében benne van minden, amit az ókori zsidók a világról tudtak (tudni véltek), amit abból fontosnak tartottak.

Nem is olyan régen eléggé szimplán cáfolták a Bibliát, mondván, egy csomó olyan dolgot ír le, ami nyilvánvaló lehetetlenség. Csakhogy az ilyen szó szerinti magyarázat eleve kizárja — többek között — az allegória létezését. Pedig a bibliamagyarázat (az úgynevezett exe- gézis) már meglehetősen régi tudományág. A Biblia mai (végleges) formája a IX. században alakult ki, első jelentős kritikusa lbs Ezra pedig 1167- ben halt meg. Igazi fordulatot azonban a régészet jelentett, majd a többi korszerű tudomány. Nem egy misztikusnak, fantasztikusnak tartott elemről derült ki, hogy nagyon is reális tényekről tudósít. Gazdag ennek az irodalma, hadd emlékeztessek csak Werner Keller könyvére (Und die Biebel hat doch Recht

— ez szlovákul is megjelent), amelyben a i szerző íérdékesen összegezi a tudomány ilyfcféh eredményeit.

Mindez* persze nem azt jelenti, bogy

immár minden világos. Rejtély még maradt bőven a Bibliában, sok furcsa, érthetetlen do-iog, arrriiTel nemigen tudunk mit kezdeni. Például a Genezis. A mai tudomány ugyanis a Föld, s az élet keletkezésének azt a sorrendjét igazolja, amelyet a Genezis is fölvázol. Az is rejtély, hogyan került a Bibliába az Énekek éneke, pontosabban az, hogyan lehet ezt az egyértelműen erotikus költészetet Jézus és az egyház viszonya meg- éneklésének deklarálni. S persze van még rengeteg nyitott, megoldatlan, ellentmondásos dolog, amelyre nincs (kielégítő) válasz, esetleg eltérnek a vélemények. Néhány ilyen nyitott kérdésnek próbál utánajárni Farkas Henrik A Biblia rejtélyei című könyvében (Madách—Móra, 1ÍIHH).

Az egésznek persze két alapvető buktatója van. Az első az, hogy az eredeti bibliai szöveg nem létezik; csak másolatokból, illetve fordításokból ismerjük. Márpedig a másolásnál is történ(het)- nek — akarva-akaratlan — hibák, a fordításnál pedig annál inkább. A másik buktató az, hogy a Bibliát is megszerkesztették, tehát különböző okokból bizonyos simításokat végeztek rajta. A bibliamagyarázatot mindez rendkívül megnehezíti. (Farkas Henrik a Ká- roli-féle fordításból indul ki, az pedig a már kanonizált szövegből készült.) A fordítás problémáihoz tartozik továbbá (nem pedig a Biblia rejtélyeihez, ahogy Farkas Henrik jelzi) az állatok elnevezése. Ugyanis a fordítók is félréértAich Péter