Irodalmi Szemle, 1990
1990/2 - Kmeczkó Mihály: Szajhák; Szóvirágillat (versek)
az egész ügynek azonban hogy ne az aktus szót használjam van valami rendkívüli jancsi-szaga háryjancsi-szaga van azzal hogy kimondom őket felmondok nekik elhagyom őket mintha hozzám tartoztak volna mintha valaha is tartoztak volna valakihez így lehetnek csak mindnyájunkhoz hűségesek ennélfogva szajhák szajhák a szavak micsoda gyönyörű szajhák Szóvirágillat Zárt körökben enyvedezve nyíldogál a szóvirág. Elborít a szürke színe, eltipor az illata. Révedezve állsz előtte, tántorogva fintorogsz. Trallalalla, lallalalla, trallalalla, lallala.
/
