Irodalmi Szemle, 1990
1990/10 - Farnbauer Gábor: Fantazmák 1. (gondolatok regénye)
Farnbauer Gábor lárdságában a hősök végre végzetükre lelhetnek. Ezek az "arcok": gondolati konstrukciók, gondolati létezők, amelyek azáltal válnak "emberi arcokká", "emberekké", hogy "elfeledkeznek" saját gondokságuk gondokságáról, és így látszólagos "öntörvényűséget" nyernek. 118. A regények külön csoportját képezik azok a művek, amelyek valamilyen módon mégis reflektálnak a "markáns arcok" gondokságára. Legtöbször olyan módon, hogy a hős "markáns arca" változékonyságban szenved, esetleg változékonyságban teljesedik be! n&i Ilyenkor a regényben nem különböző, markáns arcú szereplők küzdenek egymás ellen, hanem egyetlen szereplő küzd önmaga ellen, keresve önnön arcát, annak alternatívái között.! 118.2 A "regények e külön csoportjában" is rendhagyó alternatíva az a megoldás, amikor a hősnek van végzete, de az különös, érthetetlen és értelmetlen végzet, mert nem abból ered, hogy MILYEN az arca, hanem abból, hogy VAN arca, és hogy nem hajlandó engedni belőle (Oidipusz). 119. Míg az előző hősök "markáns" arcukkal utaznak a "környezet demiur- goszában", addig ez utóbbiak "saját arcaik demiurgoszában utaznak". 120. A gondolatregény ennek az "arc-utazásnak" az explicit formája. 120.1 A gondolatregény abból a nem szükségszerű belátásból fogan, hogy a regények szereplői "csak" gondolják azt, ami elkerülhetetlenné teszi sorsukat. 120.2 A gondolatregény a szeplőtlen végzetről szól. Mielőtt valamilyen gondolat bárkinek is a végzetét okozhatná, kiderül, hogy az "csak" gondolat, és gondolni mást is lehet. És más gondolat más végzetet támasztana, ha volna rá ideje. De még mielőtt valami baj érhetne, már más veszély fenyeget! És ez a baj. 121. Egy más arc-genealógia út-vonalán (egészen a "végéig"): 121.1 Akhilleusz: nem kell arcot-váltania, mert "erős", de van "sarka". 121.2 Odüsszeusz: nem kell arcot-váltania, mert "okos", ezért "utaznia" kell. 121.3 Oidipusz: nem enged az arcából, és ezért erényeiért bűnhődik. 121.4 Pantagruel: folyton utazik, és arca viccesen hatalmas méreteket ölt. Hi s Don Quijote: arca állandó "átalakult-ságban" különcködik. 121.« Robinson: "arca zátonyra futott", de találékonyságában azért utazik. 121.7 Ahab kapitány: nem akar "engedni" (átalakulni), ezért utaznia kell. 121.8 Dr. Jekyll: nem akar "utazni", arcot váltani, ezért "átalakulása" kárhozatos. 121.9 Wilhelm Meister: "elfogadja" arcának nevelhetőségét, ezért "fennmarad". 121.10 Faust: "rájátszik" arcaira, "áruba bocsájtja" őket, ezért győzedelmeskedik. 121.11 Jacob Horner: annyi arca van, hogy nem tud tőlük "utazni" és mozdulni. 122. Az "arc": el-gondolatlan gondolati alak-zat az emberben. 122.1 Az "arcok": el-gondolással nyert gondolati alak-zatok az emberben.