Irodalmi Szemle, 1990

1990/10 - Farnbauer Gábor: Fantazmák 1. (gondolatok regénye)

Fantazmák 1.

<*>.i A regényekben vannak szereplők (Pista bácsi, Antarktisz, fehér bálna, Mariska, fogkefe...), akik:

99.2 1. "észrevétlenül" kigondolják a "magukét", majd pedig:

99.3 2. elkezdenek küzdeni egymással és együtt a gondolataik megvalósításáért.

99.4 Tehát van a "kigondolás" momentuma, és van a "küzdelem" momentuma.

99.5 És a "kigondolás" küzdelem, de a "küzdelem" nem "kigondolás"! De a "kigondolás" nem látszik küzdelemnek, mert a regények általában ott kezdődnek, hogy a szereplők már akarnak valamit (ezt-azt): reménytelenül tudják, hogy miért élnek!

99.6 A gondolatregényben a szereplők ádáz harcot folytatnak önmaguk ellen, hogy kigondoljanak valamit. Amiért esetleg, majd, küzdeni is lehetne. De az már teljesen más lapra tartozna. Mert a "kigondoltak megvalósításáért folytatható küzdelmet" mérhetetlenül megelőzi a "kigondoltak kigondolásáért folytatott küzdelem". Már amennyiben van ilyen.

100. Tehát van a "kigondolásért folytatott küzdelem" momentuma, van a "kigondolás" momentuma, és van a "kigondoltakért folytatott küzdelem" momentuma, ián De ez az elsőül említett momentum a gondolatregényben teljesen eluralkodik a többi momentumon. A gondolatregény szereplői nem kaphatnak egymással hajba azon, AMIT akarnak, mivel éppen SAJÁT hajukat tépik, hogy mit is akarjanak. Nem az a problémájuk, hogy a másik mást akar, hanem az, hogy ők MIT akarjanak!

100.2 A "kigondolásért folytatott küzdelem" forrása a gondolatok gondol- hatósága. A szereplőnek túl sok a gondolata ahhoz, hogy azonosulhasson velük, vagy némelyikükkel.

100.3 A "kigondolás momentumában" a gondolhatóság egy meghatározott gondolatra korlátozódik. A szereplő nem tud nem-gondolni erre a gondolatára. Azonosíthatóvá válik ezzel a gondolatával. Végül nem is gondolja már, hanem egzisztálja. Saját létével prezentálja a gondolatot. Nem gondol arra, hogy csak gondolja azt, amit gondol.

100.4 A "kigondoltakért folyatott küzdelemben" a szereplők egymásban szembesülnek (mélységesen) saját "elmulasztott" gondolataikkal.

101. Vannak "holista" gondolatok, és vannak "redukcionista" gondolatok. És vannak "irreducibilis" gondolatok. Ezek a gondolatregény hősei.

101.1 A holista gondolatokban van a mondatok nyugvása.

101.2 A redukcionista gondolatokban van a mondatok szerves mássága.

101.3 Az irreducibilis mondatokban van a mondatok szervetlen mássága.

101.4 Tekinthetnénk őket emberi szereplőknek is. A mondatok nyugalma legyen Margaréta. A mondatok szerves mássága legyen Faust. A mondatok szervetlen mássága legyen Mefisztó.

102. A gondolatregény Margaréta termékeny "gyarapodásáról" szól. ion Faust egy parciálisán domináns hím.