Irodalmi Szemle, 1990
1990/1 - HOLNAP - Buchlovics Péter: Újévi imádság (elbeszélés)
Buchlovics Péter Újévi imádság A porfészek szállójában ücsörögve kitippeled az asztalterítő hímzésének ármádiájából sorsod keresztöltéseit. Kiszámított mozdulattal lehúzod szándékaid kereskedésének arcvonásrolóját, és szembenézel a Nővel. A szájához emelt teáscsészéből lelóg a Pickwick zsinórja, s te szeretnél fölmászni rajta, hogy ott csimpaszkodván közelről is megszemlélhesd, mígnem a Nő egy szeszélyes tüsszentésére a forró teába pottyannál. Kevés cukrot és pár csepp citromot adagolna hozzád, de még mielőtt felhörpintené a csésze tartalmát, kiskanalával szétmázolna oldalán, hogy aztán — megundorodva a teától — újabb csészével rendeljen. — Dobjad már ki a filtert abból az átoklöttyből! Mivel a Jucik, Anasztáziák, Kőmíves Kelemennék, Margariták, Nórák, Laurák, Debórák, Bovarynék, -nák, nÖK, NÖ, N, n, nem reagálnak udvarias felszólításodra, színlelni boldog szeretőt a napisajtba feledkezel. Olvastad volt, hogy a luciferganai medencében sztrájkolnak a lélekkufárok, a „történelemtől részegült háborodottak”, a csinovnyikribancok. — Szóval egy kurva napilap is jobban érdekel, mint én! Csakazértis. Ha mingyár nemezis. Szalagcímekre szegezed magad: EBADTA FOGADTA... Két sorral lejjebb kiderül, miszerint Beadta... s erre a Vendég Kiadta. Látásod nyomtatott titulusokon botorkál, ám nem sokáig, mert a Nőből parttalanul ömlik a szitokszörp, eláztatja, olvashatatlanná teszi lapodat, szétmállanak a Viták és Beszámolók, a Tudósítóink Jelentik-ek, a Jubileumi Fejőnők, a Sok Mindenről Sehogyan. Subjectumod esmét ragacsos lön. Le vagy masturbálva! — kiáltja be neked a Caffézó- ba csátgéza. — Szóval nem szeretsz. Szóval sem, édes babapiskótám, síppal, dobbal, nádihegedűvel sem. Nem mondom ki a kiszámíthatóságodat, a nyafka önsajnáltatásaidat, prostiperlekedéseid. Szegény halandó vaginatulajdonos. Siqueiros templomi ördöge átmegy Hogy a Gyuri (?) sekrestyéjébe, s azzal kész! Majd ő játszik el téged. f— Akkor legalább gyűlölj. Pusztíts el! Ess a torkomnak! Gyűrd a pofámba a mocskos újságodat, szólj már hozzám, az Istenért!
