Irodalmi Szemle, 1989
1989/9 - BESZÉLŐ MÚLT - Takács András: A Nép
gessé. 1955. március 21-én tartott ülésének határozata leszögezi, hogy „az Elnökség egyetért azzal, hogyha megkapjuk a Népes ruhatárát, azt előzetes megegyezés után kerületekre szétosztjuk”. Itt még feltételes módban fogalmaz a szövetség. Béres erre így emlékezik: „A ruhákat és minden ingóságainkat a Sl'uknak kellett átadnunk. Ügy diszponálhatott vele aztán a központ, hogy az ő művészeti vezetői azt mondták, hogy ők nem tudnak mit kezdeni ezekkel a dolgokkal és visszaadták a Csemadoknak.” A Csemadok KB elnöksége akkor sem figyelt fel a viselettár visszaszolgáltatása mögött meghúzódó veszélyre, ahogyan nem figyelt fel a szakemberek mellőzésénél sem, hanem boldogan eljátszotta a gazdag nagybácsi szerepét és 1955. május 21-én határozatilag döntött a népviseletek ügyében: „A volt Népes viseleteit gondozás céljából átadjuk azoknak a szervezeteknek, amelyeknek tánccsoportjuk van, és megvan az előfeltétel a ruhák karbantartására. A ruhák továbbra is a Csemadok KB tulajdonát képezik és az adott csoport megszűnése esetén a Központi Bizottság működő csoportnak adja tovább.” És végül 1955. június 18-án határozatot hoz: „Az Elnökség megbízza a Titkárságot, hogy adjon Béres József elvtársnak, az együttes volt igazgatójának igazolást, hogy a Népest rendben átadta.” A titkárság az igazolást kiadta.
