Irodalmi Szemle, 1989

1989/9 - BESZÉLŐ MÚLT - Takács András: A Nép

tes továbbadásáról. A Népes is alaposan összehúzta a „nadrágszíját”, mert ettől a megmaradását remélte. A fellépési tervét teljesítve, tehát a kultúrpolitikai küldetésének eleget téve 1.527.000 koronával gazdálkodott az 1954-es esztendőben. Az 1953-as év 7 hónapja alatt 1.027.000 koronát használt fel. Nagyon beosztva kellett élnie, hogy ilyen csekély költségvetésből teljesíthesse a feladatát. Azt pedig fényesen teljesítette. Ma, létezése után négy évtizeddel is állandóan emlegetik. Visszagondolnak a fellépéseire. Az együttes lényegében egyetlen produktív nyarat élt meg. Ezalatt bejárta a nemzetiség által lakott szlovákiai területeket. Egy-egy szabadtéri fellépésére három-öt falu lakossága is összejött, hogy láthassa műsorát. A. M. Brousil szavaival élve „szép reményekre jogosító komoly siker” volt az együttes nyári körútja, és mindenki nagy reményeket fűzött létezéséhez.

AZ EGYÜTTES „ÁTSZERVEZÉSE”

1954 második felében a megoldatlan problémák tovább gyarapodtak. Hiába voltak sikeresek az együttes körútjai, hiába várta a társulatot nyitott szívvel és nagy érdeklődéssel a nemzetiségileg vegyes települések lakossága is, a feladatok megoldásában a Csemadok képtelen volt előrelépni. Talán nem is nagyon igyekezett, mert a Lőrincz Gyula által májusban kimondott gondolat — átadni az együttest a KMH-nak — a vezetés számára mind vonzóbbá vált. Az okokat tökéletesen felfedi Lőrincz Gyula a Csemadok V. Országos Közgyűlésén 1955. február 5-én elhangzott beszámolójának a Népes kérdésével foglalkozó része. A beszámoló próbálja a Csemadokot igazolni, és korrajzot is ad. Jelzi, hogy a Csemadoknak túl sok volt az együttessel magára vállalt feladat. Nem bírta a problémákat megoldani — amihez jelentősen hozzájárult az illetékes felsőbb hivatal merevsége is. Ezért is szívesen egyezett bele a KMH ígéretébe. A referátum idézett részéhez megjegyzendő, hogy a beszámoló a Csemadok KB Elnökségének az együttessel, illetve az üggyel kapcsolatos nézetét tartalmazza. A beszámoló téziseit — az akkori idők szokásainak megfelelően — a Csemadok előzetesen megkonzultálta az SzlKP KB titkárságán, és a Nemzeti Front KB-n, ami azt jelenti, hogy az ideológiai irányító szervek is egyetértettek a gondolattal. Erre az egyetértésre azért is szüksége volt a Csemadoknak, mert az együttes megszervezésével ezek a szervek bízták meg a Csemadokot, így látván biztosítva a párt nemzetiségi kultúrpolitikájának megvalósítását. Most pedig lássuk a beszámolót: „Kétségtelen, hogy műkedvelő népi együtteseink kiépítése terén szép eredményeink vannak. Mégsem lehetünk megelégedve az elért eredményekkel. Pártunk és kormányunk a Csemadok elé azt a célt tözte ki, hogy tömegkultúrmunkát fejtsen ki és széles tömegbázisra fektesse a súlyt a műkedvelő népi együttesek szervezése terén is. Mi ezen a téren, elsősorban a központ hibájából, nem fektettünk kellő súlyt a népi együttesek szervezésére, ápolására, hanem figyelmünket és segítségünket a hivatásos, főleg reprezentációs célokat szolgáló Csehszlovákiai Magyar Népi Együttesre összpontosítottuk. 1955. január 1. óta ez a népi együttes már nem tartozik a Csemadok hatáskörébe, hanem a Kultúrmegbízotti Hivatalhoz, ahol éppen most vannak átszervezés alatt ezek a népi együttesek, mind a Sluk, mind az ukrán és a magyar népi együttes.”

A referátum részletesebben magyarázza a gondolatot, majd kitér a leendő közös együttes feladatkörének felvázolására: „A Sluk név alatt egy szlovákiai népi együttes lesz, mely hivatva lesz az összes etnográfiai területek népdalait, táncait, népviseletét művészi színvonalon megőrizni és reprodukálni, így a magyar jellegű etnográfiai terület hagyományait is.” Aztán kitér e gondolat politikai magyarázatára, nehogy valaki a küldöttek közül valamit is számon kérni merjen, például azt, hogy mióta csak etnográfiai jellegű kultúra a Szlovákiában élő magyar nemzetiség kultúrája... „Együtt élünk — mondja tovább Lőrincz —, egy a célunk, és ennek a testvéri együttélésnek megfelelő kifejezője, himnusza lesz a közös népi együttes magas színvonalú művészete. A Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, valamint az Ukrán Népművészeti Együttes legkiválóbb, tehetséges tagjai átmennek ebbe a népművészeti együttesbe.”

Ebből a beszámolórészből világosan kitűnik, hogy a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttest a Csemadok Központi Bizottsága 1955. január 1-jével minden vagyonával, szervezett egységként átadta Szlovákia Kultúrügyi Megbízotti Hivatalának. A Hivatal — kitalálva a „Szlovákiai Központi Népművészeti Együttes” szépen hangzó gon