Irodalmi Szemle, 1989

1989/8 - Cselényi László: Aleatória, avagy a megíratlan költemény/tartomány (VI. rész)

CVI

Az írásbeliség történetének csak kicsiny részére jellemző a nyomtatott betű — Az ókorban és a középkorban az olvasás szükségszerűen felolvasás volt — A könyvnyomtatás feltalálása megerősítette és kiterjesztette az alkalmazott tudás keltette űj vizuális feszültséget, mert belőle származott az első azonos formában megismételhető áru, az első futószalag és a tömegtermelés első formája — A könyvnyomtatás logikája megteremtette a kívülálló, elidegenedett embert, mint a szerves, vagyis intuitív és irracionális ember típusát — A könyvnyomtatás nemzeti egyöntetűséget és kormányzati centralizmust teremtett, egyúttal

CV

..Kiváló birodalmunk volt — idézi tovább Petrík Moravcíkot —, kiváló királyaink. Rastislav, Svätopluk nagy birodalmak uralkodói voltak, melyek jelentettek valamit. Ami Rastislavot meg Sv&toplukot illeti — folytatja Petrík —, ez való igaz. De ami azokat a kiváló királyokat, az már kissé bonyolultabb kérdés. Mert hát hová tűnt olyan hirtelen ez a hatalmas birodalom, hogy még a roncsai sem maradtak? Erről persze Moravčík mit sem akar tudni, s nem is tudhat, minthogy szerinte Róma örökösei vagyunk.”

CIV

Három mazsola Kermode gondolataiból:

1. Beckett rejtvénygyáros, fura és tanult rejvénygyáros. Otbaigazításokat keresünk, találgatjuk, mit Jelent. Formájának csiszolt bonyolultsága alighanem az a darab hús, amit a modern betörő magával visz, hogy lecsendesítse az avantgárd kutyát.

2. A Zabhegyezőbe eleve be van építve a halálvágy; ez kell a fogyasztónak, akárcsak az olyan fogkrém, amelynek kellemes az íze, de egyben tartalmaz valami ügyes megelőző szert is az ínygennyesedés ellen.

3. Egy nagy költőnek nem kötelező megérteni egy másik nagy költőt; Jó oka lehet rá, hogy miért nem érti. Eliot kétségkívül egy bizonyos típusú modem nagyság jegyeit viseli, a szabálytalanság és a káosz hasznos megsejtéseit, a mocskos ócskásbolt igazságát.

Cili ' ^

Dr. Albrecht Jánosnak nemcsak Bartókról van rengeteg személyes emléke, s szülein keresztül nemcsak fölbecsülhetetlen értékű Bartók-dokumentumok (fényképek, levelek, dedikációk) birtokosa, hanem a két világháború közötti korszak pozsonyi zenei világának számos fontos egyéniségéről (Dohnányi Ernőről például) s általában zenei világáról van rendkívül értékes élményanyaga.

— Nem gondolt-e rá, hogy megírja az emlékiratait?

ződését. jól ismert s csak föl kell idéznünk, hogy ez a történelmi deficit a meg nem semmisített régi és a kikristályosodásra képtelen űj kettős keresztjét tette a térség gondolkodóira.