Irodalmi Szemle, 1989

1989/1 - FÓRUM - Liszka József: Az Új Mindenes Gyűjtemény és a szlovákiai magyar néprajzi tudományosság

A Madách Kiadó nagy szolgálatot tett azzal a lépésével, hogy a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején útjára bo­csátotta társadalomtudományi évkönyvét, az Oj Mindenes Gyűjteményt. Az eddig megjelent kötetekben közzétett néprajzi dolgozatok tájaink népi kultúrájának egy- egy fontos elemét mutatták be, ezáltal — elvileg — eljuttatván azokat az egyetemes magyar néprajztudomány vérkeringésébe (a terjesztés meglehetősen visszás és prob­lematikus kérdéseire a későbbiekben még visszatérek). Mindezek a pozitívumok nem mentenek fel bennünket az alól, hogy szembenézzünk azokkal a színvonalbeli problémákkal is, amelyek az egyes írások szemrevételezése során igen gyorsan az előtérbe tolakodnak. Ezek jellemzője az ingadozó tudományos felkészültség szülte színvonalbeli hullámzás, az elsietettség, a téma felületes ismerete, a dilettáns érte­kező stílus. Mindezt tetézik még a szer­kesztésbeli logikátlanságok, az „ahogy esik, úgy puffan”-szerű szerkesztésbeli koncepciótlanság. Az Oj Mindenes Gyűjte­mény eddigi ad hoc-közléseivel szinte semmit sem tett a szervezett szlovákiai ma­gyar tudományos élet kibontakoztatása ér­dekében. Mivel a kiadványsorozatnak nem volt állandó jelleggel megbízott szerkesz­tő-gazdája, társadalomtudományi szakem­berekből álló szerkesztőbizottság, lektori testület sem segítette az alkalmilag meg­bízott szerkesztőségbeli munkatársakat a szakmai színvonal kialakítása során, az egyes kötetek olyanok lettek, „amilyenre sikerültek”. Mindezek tudatában, az előrelépés ér­dekében a jövőben tehát tudatos szerkesz­téspolitikával előre kell kialakítani a kö­tetek arculatát. A néprajzi írásokat úgy kell összeválogatni, hogy hosszú távon a szlovákiai magyar tájak népi kultúrája te­matikailag és területi szempontból is ará­nyosan legyen feldolgozva. Végezetül megkísérlem összefoglalni azo­kat a szempontokat, amelyeket az Oj Min­denes Gyűjtemény leendő arculatának a kialakítása során — véleményem szerint — figyelembe kell venni: 1. Egyértelműen tudományos fórumnak kell tekintenünk a kiadványt (alcímnek a „Társadalomtudományi szemle” szókapcso­latot ajánlom — ez jobban tükrözné a va­lódi tartalmat). Az, hogy tudományos, és nem ismeret- terjesztő a kiadvány kategóriája, termé­szetesen nem azt jelenti, hogy a benne közzétett dolgozatokat ne lehessen úgy megírni, hogy az bármely, gondolkodásra nem rest, magyarul tudó, kellő általános műveltséggel rendelkező olvasó számára érthető legyen. A tudományosság fő is­mérve nem a szakmai tolvajnyelvben rej­lik, hanem a tárgy megközelítési módjá­ban, a feldolgozás, interpretálás módszeré­ben. (A szakkutatók számára evidenciának számító összefüggéseket, jelenségeket vi­szont nem szabadna túlmagyarázni, hiszen azok csak felhígítják a dolgozatokat. A valóban érdeklődő „céhen kívüliek” szá­mára mindig adott a lehetőség, hogy to­vábbi szakirodalom hozzáolvasásával, átta­nulmányozásával behatolhassanak az adott téma rejtelmeibe. Azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy minden esetben vé­gig magyarázzunk olyan dolgokat, ame­lyek egyébként nem szükségesek a téma szakszerű bemutatásához. A színvonalas ismeretterjesztés számára viszont meg kel­lene végre hódítani a Természet és Társa­dalom című, mindmáig a Príroda a spo­ločnosť magyar nyelvű mutációjaként megjelenő folyóiratot, illetve a Népműve­lést.) Az egyes írásoknak az adott téma kuta­tásának legújabb eredményeit kell vissza­tükrözniük (ami a jegyzetapparátusból, irodalmi hivatkozásokból, de elsősorban a szemléletből kell hogy nyilvánvaló le­gyen). Nagyon indokolt esetben az összefüggé­sek felvillantását és a tudományos értéke­lést teljes mértékben mellőző, tisztán le­író, adatközlő jellegű dolgozatok közlésére is vállalkozhatunk, ám ennek tudományos szempontból fontos, mondhatnám egyedül­álló jelentőségű anyagnak kell lennie. Megfontolandó, hogy az ilyen, általában önkéntes gyűjtők által megírt dolgozatok­hoz a téma specialistái írjanak kommentá­rokat, értékeléseket. A néprajzi .leíró adatközlések fóruma egyébként a lassan talán ismét feléledő, a Csemadok KB ál­tal kiadott Néprajzi Közlések lehetne. 2. Az Oj Mindenes Gyűjteménynek ter­mészetesen formailag, tipográfiailag és a belső elrendezés szempontjából is vissza kell tükröznie tudományos mivoltát. Ez azonban olyan kérdés, amelyet részben már érintettem, s egyébként is a szerkesz­tőségen belül, a technikai feltételek isme­retében kell megoldani. 3. A kiadvány társadalomtudományi szemle mivoltából adódóan a jövőben el kell tekintenünk a monotematikus számok

Next

/
Thumbnails
Contents