Irodalmi Szemle, 1989

1989/1 - FÓRUM - Liszka József: Az Új Mindenes Gyűjtemény és a szlovákiai magyar néprajzi tudományosság

A Madách Kiadó nagy szolgálatot tett azzal a lépésével, hogy a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején útjára bocsátotta társadalomtudományi évkönyvét, az Oj Mindenes Gyűjteményt. Az eddig megjelent kötetekben közzétett néprajzi dolgozatok tájaink népi kultúrájának egy- egy fontos elemét mutatták be, ezáltal — elvileg — eljuttatván azokat az egyetemes magyar néprajztudomány vérkeringésébe (a terjesztés meglehetősen visszás és problematikus kérdéseire a későbbiekben még visszatérek). Mindezek a pozitívumok nem mentenek fel bennünket az alól, hogy szembenézzünk azokkal a színvonalbeli problémákkal is, amelyek az egyes írások szemrevételezése során igen gyorsan az előtérbe tolakodnak. Ezek jellemzője az ingadozó tudományos felkészültség szülte színvonalbeli hullámzás, az elsietettség, a téma felületes ismerete, a dilettáns értekező stílus. Mindezt tetézik még a szerkesztésbeli logikátlanságok, az „ahogy esik, úgy puffan”-szerű szerkesztésbeli koncepciótlanság. Az Oj Mindenes Gyűjtemény eddigi ad hoc-közléseivel szinte semmit sem tett a szervezett szlovákiai magyar tudományos élet kibontakoztatása érdekében. Mivel a kiadványsorozatnak nem volt állandó jelleggel megbízott szerkesztő-gazdája, társadalomtudományi szakemberekből álló szerkesztőbizottság, lektori testület sem segítette az alkalmilag megbízott szerkesztőségbeli munkatársakat a szakmai színvonal kialakítása során, az egyes kötetek olyanok lettek, „amilyenre sikerültek”.

Mindezek tudatában, az előrelépés érdekében a jövőben tehát tudatos szerkesztéspolitikával előre kell kialakítani a kötetek arculatát. A néprajzi írásokat úgy kell összeválogatni, hogy hosszú távon a szlovákiai magyar tájak népi kultúrája tematikailag és területi szempontból is arányosan legyen feldolgozva.

Végezetül megkísérlem összefoglalni azokat a szempontokat, amelyeket az Oj Mindenes Gyűjtemény leendő arculatának a kialakítása során — véleményem szerint

— figyelembe kell venni:

1. Egyértelműen tudományos fórumnak kell tekintenünk a kiadványt (alcímnek a „Társadalomtudományi szemle” szókapcsolatot ajánlom — ez jobban tükrözné a valódi tartalmat).

Az, hogy tudományos, és nem ismeret- terjesztő a kiadvány kategóriája, természetesen nem azt jelenti, hogy a benne

közzétett dolgozatokat ne lehessen úgy megírni, hogy az bármely, gondolkodásra nem rest, magyarul tudó, kellő általános műveltséggel rendelkező olvasó számára érthető legyen. A tudományosság fő ismérve nem a szakmai tolvajnyelvben rejlik, hanem a tárgy megközelítési módjában, a feldolgozás, interpretálás módszerében. (A szakkutatók számára evidenciának számító összefüggéseket, jelenségeket viszont nem szabadna túlmagyarázni, hiszen azok csak felhígítják a dolgozatokat. A valóban érdeklődő „céhen kívüliek” számára mindig adott a lehetőség, hogy további szakirodalom hozzáolvasásával, áttanulmányozásával behatolhassanak az adott téma rejtelmeibe. Azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy minden esetben végig magyarázzunk olyan dolgokat, amelyek egyébként nem szükségesek a téma szakszerű bemutatásához. A színvonalas ismeretterjesztés számára viszont meg kellene végre hódítani a Természet és Társadalom című, mindmáig a Príroda a spoločnosť magyar nyelvű mutációjaként megjelenő folyóiratot, illetve a Népművelést.)

Az egyes írásoknak az adott téma kutatásának legújabb eredményeit kell visszatükrözniük (ami a jegyzetapparátusból, irodalmi hivatkozásokból, de elsősorban a szemléletből kell hogy nyilvánvaló legyen).

Nagyon indokolt esetben az összefüggések felvillantását és a tudományos értékelést teljes mértékben mellőző, tisztán leíró, adatközlő jellegű dolgozatok közlésére is vállalkozhatunk, ám ennek tudományos szempontból fontos, mondhatnám egyedülálló jelentőségű anyagnak kell lennie. Megfontolandó, hogy az ilyen, általában önkéntes gyűjtők által megírt dolgozatokhoz a téma specialistái írjanak kommentárokat, értékeléseket. A néprajzi .leíró adatközlések fóruma egyébként a lassan talán ismét feléledő, a Csemadok KB által kiadott Néprajzi Közlések lehetne.

2. Az Oj Mindenes Gyűjteménynek természetesen formailag, tipográfiailag és a belső elrendezés szempontjából is vissza kell tükröznie tudományos mivoltát. Ez azonban olyan kérdés, amelyet részben már érintettem, s egyébként is a szerkesztőségen belül, a technikai feltételek ismeretében kell megoldani.

3. A kiadvány társadalomtudományi szemle mivoltából adódóan a jövőben el kell tekintenünk a monotematikus számok