Irodalmi Szemle, 1989

1989/7 - Simkó Tibor : Lösz (Első rész]

jen egymagad miatt az újvári albérletet fönntartaniuk, aput ugyanis negyven­hatban Étyböl Alsókatáncsra helyezték, ott a Siirög és Uzsolya között húzódó völgyben hét kisebb-nagyobb falu tartozott a jegyzőségébe, a családotok így néhány évre csaknem teljesen elszakadt a Mátyusföldtől, mert a tájból való elköltözésetekhez a csehszlovákiai magyarok kitelepítése is hozzájárult, meg­apasztva az Ispiláng, Újvár, Komárom vidékén élő ismerőseiteknek a számát, anyu és apu viszont sokkal közelebb kerültek a szülőföldjükhöz, őseik, rokonaik szűkebb pátriájához, kivált anyu, hisz a Katáncs körüli hegyek hátterében ugyanaz a Vigyázó magasodott, amely az óbergászi völgykatlant is strázsálta, nem beszélve Ozonc — a keresztszüleid és unokatestvéreid: a Šesták família — közelségéről, arról, hogy Sürögöt Velicstől, Dódesz néninek, anyu akkor már halott nővérének utolsó állomáshelyétől mindössze vagy húsz kilométer vá­lasztja el, meg hogy Katáncsról Malinóra, Viktus bácsinak, anyu — akkor még élő — pap bátyjának utolsó állomáshelyére átgyalogolni a hegyeken keresztül három-négy órába telt csupán, hogy Mihályiban, a Velics és Ozonc közötti kis faluban is többször nyaraltatok Šestákéknál, amikor még ott laktak, és nem Ozoncon, amikor a keresztanyád, anyu húga a mihályi elemiben tanított, s a keresztapádnak még nem volt saját irodája, hanem más ügyvéd bojtárjaként vonatozott be naponta Ozoncra, s hogy Mihályi meg valamikor tőszomszédja volt Nagyzsalunak, annak a községnek, amelyben anyu született, míg csak a har­mincas évek végétől kezdve közéjük nem ékelődött Diva, a modern Baťa-város, hogy idővel mind a két települést magába szippantsa, és arról se beszélve, hogy Viktus bácsi a gimnázium alsó négy osztályát a sürögi piaristáknál végezte, meg hogy anyu a nagyszombati orsolyáknál szerzett friss képesítővel Isznyehre került, Nyitra megye legészakibb csücskének egy isten háta mögötti falujába, ahol Viktus bácsi káplán volt akkoriban — vagy már plébános? —, s ahonnan a Csehszlovák Köztársaság kikiáltása után a többi környékbeli tanítóval együtt be kellett mennie Sürögre, hogy ott a járási hivatal nagytermében hűségesküt tegyen az új államnak, de ő, az óbergászi németek sarja, akinek a bátyja szál­lóigévé röpítette a mondást, hogy „A fejem német, a hasam tót, a szívem ma­gyar”, amiben, úgy érzem, benne van Közép-Európának ez a része, a Kárpát­medence, vagy — fölülemelkedve a Kárpátokon — Duna-Európa, az itt élő emberek egy jó részének a mentalitása, persze a nemzetnevek fölcserélhetők, anyu, az óborgászi németek sarja ,akit mindig magyar érzelműnek ismertél, a járási hivatal nagytermében nem furakodott a tömeg közé, hanem az ajtó közelében maradt, végighallgatta az új államnak szóló eskü szövegét, s amikor a teremben összegyűlt többi tanító kézfölemeléssel, szájkinyitással vagy más módon jelét adta, hogy esküdni óhajt, ő fogta magát és kisurrant az ajtón, hogy néhány nap múlva az egyik Buda melletti sváb faluban kössön ki, ahol aztán Petőfit, Aranyt, Vörösmartyt oltogatott a pilisi szőlősgazdák Szepijeibe, Náci­jaiba és Fülöpkéibe; miután Béla Újvárott leérettségizett, és te a sürögi gimiben kezdted járni a hetedik osztályt — mert akkor még nemcsak algimnáziuma volt Sürögnek, mint Viktus bácsi diákoskodása idején —, állami gimiben persze, hisz a második Csehszlovákia minden iskoláját államosították, de Sürögön talán már az első világháború óta nincsenek piaristák, Katáncsról ingáztál nap mint nap Sürögre és vissza, helyesebben nem is Katáncsról, mert ott akkor még nem állt meg a vonat, hanem Libajról, amelynek az állomása Katáncs és Libaj között helyezkedett el, mintegy másfél kilométerre a közjegyzőség épüle­tétől, ahol laktatok, a katáncsi megállót csak azután kezdték építeni, no nem az alsó-, hanem a felsőkatáncsiak, a dombok mögött elterülő nagyobb település lakói, akik elunták a libaji állomásra való rengeteg gyaloglást, de a felsőkatán- csi megállóval mindenekelőtt az alsókatáncsiak jártak jól, mert az közvetlenül a falujuk kertjei alatt épült, te azonban még a Libaj felé vezető utat róttad

Next

/
Thumbnails
Contents