Irodalmi Szemle, 1989

1989/5 - BESZÉLŐ MÚLT - Pukkai László: A „Hanza” Szövetkezeti Űjság népnevelő, kulturális és irodalmi tevékenysége

BESZÉLŐ MOLT

Sajnos, ebből az elképzelésből nem lett semmi. Magyország a visszacsatolt részekkel egyre inkább belebonyolódott a második világháborúba, s a 17—30 éves parasztfiataloknak a pusztulással fenyegető harcterek jelentették a népfőiskolát.

Az 1941-ben, 46 500 példányszámban megjelent HSZN — ahogyan ezt fennebb már említettük — óriási vihart kavart, annak ellenére, hogy a naptár szerkezeti felépítése nem különbözött az előző évfolyamok naptáraiétól.

Egy korabeli újságcikk így írt a naptárról: „A naptárrészen, névnapokon, gazdasági teendőkön kívül nagy magyar gondolkodók írásaiból idézetek, versek, szakemberek cikkei, szépirodalom, egészségügy, színmű, a magyar földműves nép ösz- szefoglaló története teszik változatossá és érdekessé a könyvet.”

Január hónapnál Tinódi Lantos Sebestyén Tudjátok magyarok, hírősök valótok c. histőriás énekét, május hónapnál Csokonai jövendölés az első oskoláról a So- mogyban c. versét, júniusban Fazekas Mihály Hortobágyi daléit, júliusban Berzeviczy Albert A közgazdaságról c. tanulmányának részletét, augusztusban Kölcsey Vallomások c. írását közli a szerkesztő.

A naptár ismeretterjesztő és nevelő hatása is kifogástalan. Tíz cikk a szövetkezés különböző problémáit fejtegeti, s az irodalmi részben csupa ismert író munkája emelte a naptár színvonalát. (Darvas József: Gyermekéveim, Veres Péter: Vasúti szerencsétlenség, Móra Ferenc: Mátyás király szegedi barátkozásai, Erdélyi József: Az obsitos (vers), Tömörkény István: Így volt rendelve — hogy csak a legértékesebbeket soroljuk fel.)

Tatay Sándor író 1941. február 5-én Szőke Péternek címzett levelében azt írta, hogy a HSZN „az ezidei legjobban szerkesztett naptár”.20

Egy korabeli újságcikk (eredetét nem sikerült megállapítani) így értékelte a naptárt: „Nemhiába, hogy a Hanza az egyetlen szövetkezetünk, amelyik korszerű és becsületes, s amelyik tényleg a népet szolgálja, de abban is igényesek és okosak, hogy mit adnak egy évre olvasni tagjaik kezébe.”

Hogyan fogadta a naptárt a Hanza szövetkezet tagsága? A sok levél közül hadd idézzünk egypárat. Takács Gyula vágai szövetkezeti tag 1941. február 12-én írt

levelet a szerkesztőség címére: „Szövetkezeti kincses, drága jó naptár”, ennyi volt a megállapítás, de találó.

A tardoskeddi Rácz József reszketeg betűkkel írt 1941. I. 15-i leveléből: „A Naptár kitűnő. Szőke úr írását csak azok nem értik, akik 48 előtt sem értették. Ok: mert könnyebb a máséból osztani, mint termelni, könnyebb parancsolni, mint dolgozni.” Zilizi Menyhért peredi földműves értékelése (1941. I. 17.): „Érzem és hiszem, hogy ezt a munkát földmíves magyar írta a magyar földmíves számára, mert rövid, világos és ami a legnemesebb: nyílt és bátor, kevés szóval nagyon sokat mond.” Fekete Sándor éberhardi szövetkezeti tag 1941. I. 17-én keltezett levelében ezt írta: „Ami a naptár tartalmát illeti, részemről ami csak a naptárba kívánandó, minden benne van. Sőt az eddigiekkel, az idáig megjelent más naptárakkal össze sem hasonlítható. Megmutatja a falunak azt az utat, amelyen haladnia kell, ha boldogulni akar.”

Bükky József egyházkarcsai nyugállományú igazgató-tanító (1941. II. 18.): „Mindnyájan a legnagyobb elismerés hangján szóltunk a naptárról.”

A nagy harmóniában egy disszonáns hang: Haller Kálmán csiffári esperes 1941. II. 12-én figyelmeztette Szőke Pétert: „Felszólítás visszavonásra! A nehezményezett helyeket reperálni szíveskedjék, mielőtt az ügy nagyobb hullámokat verne.”

A naptárt megértéssel és szeretettel fogadták a korabeli haladóbb eszméket képviselő újságok, s a népi írók tábora, akik a támadás kivédésére mozgósították szellemi tőkéjüket.

A Nemzeti Újság 1941. II. 9-i számában a közönség szószékének nevezte a naptárt, de nem mulasztotta el felhívni a figyelmet annak történelmi tévedéseire.

A Református Jövő (Ky aláírással) 1941. II. 22-én megjelent számában így értékelte a HSZN-t: „A Hanza naptár szerkesztői megmutatták, hogyan kell kalendáriumot készíteni. A 177 oldalon nem találtam egyetlen verset vagy cikket, amit szívesen ne olvastam volna.

A kalendáriumnak azonban van két olyan része, amelyre külön fel kell hívni a figyelmet. Az egyik a Hanza szövetkezet működésével és szervezésével, valamint a szövetkezet kérdéseivel általában foglalkozó cikkeket foglalja magába (...)

A másik: Szőke Péter, aki 40 oldalas ta