Irodalmi Szemle, 1989

1989/4 - FIGYELŐ - Nagy József: „A pacsirtától ki kérdezi, miért énekel?” (Kövesdi János interjúja)

látok. Ezelőtt két évvel tizenegy grafikát készítettem Az apostolhoz. Amikor újra elolvastam Petőfinek ezt a nagyszabású versét, egyszeriben rádöbbentem, hogy korszerű, van mit mondania a mának, s annyira megragadott, hogy hozzáfogtam és megcsináltam a metszetsorozatot. Senki sem rendelte, de úgy éreztem, meg kell csinálnom. Elemi erővel megragadott annak az egyszerű embernek a lelkivilága, a tisztasága, aki néptanító akart lenni, a népet vezetni, tehát közhasznú dolgot akart véghezvinni, megdöbbentett a balsikere, a pusztulása. Ilyen módon hathat az irodalom a képzőművészetre. Természetesen a magam munkásságából több példát is felsorolhatnék, de úgy gondolom, ennyi is elég.

— Ön a mai csehszlovákiai magyar irodalmat is jól ismeri, élénk kapcsolata van több költővel, íróval. Hozzájárul ez az érdeklődés művészetének a gazdagodásához, témaskálájának szélesedéséhez?

— Amint elmondtam, az irodalom jelentős szerepet játszik az életemben, és nemcsak a klasszikus irodalmat olvasom, hanem a mai magyar irodalommal — és nemcsak a magyarral — is foglalkozom. Valóban igaz, hogy számos csehszlovákiai magyar költővel, íróval barátságban, eléggé szoros kapcsolatban állok. Az most mellékes, hogy ki miért vonz, de barátom többek között Ozsvald Árpád, Tőzsér Árpád, Dobos László, Mács József, Zs. Nagy Lajos, Koncsol László, Gál Sándor és még sorolhatnám tovább. Természetesen olvasom az írásaikat, de ha csak elbeszélgetek velük, már az is hat rám. Vajon hatás nélkül maradhat a képzőművészetre, amit Dobos László ír a Földönfutókban vagy Sodrásban című újabb regényében? Vagy amit Duba Gyula megírt Vajúdó parasztvilág című faluszociográfiájában? Hat, mindenképpen kell hogy hasson rá! Ha a gondolatvilágára nem is mindig, de a lelkivilágára mindenképpen hatást gyakorolnak az olyan művek, amelyek az életünkről szólnak. Ha a hatás nem is olyan konkrét, mint Az apostol esetében, amikor belső kényszer fogott el rajzsorozat elkészítéséhez, de közvetetten, áttételesebben, ha csak egy-egy gondolatsor elindításában vagy egy-egy motívum megrajzolásában is, ösztönző és termékenyítő hatással van rám a csehszlovákiai magyar irodalom.

— Am ön nemcsak az irodalomhoz, hanem a zenéhez is vonzódik, Bartókhoz és másokhoz [csupán A csodálatos mandarin című tus-alányomást említem). Van a zenének szerepe az ön figurális vagy akár absztrakt, nonfiguratív müveinek megszületésében?

— A zene olyan mély hatással van rám, hogy ha komolyzenei darabot hallgatok, akkor képtelen vagyok alkotni, olyannyira lenyűgöz, annyira az uralma alá hajt, hogy önkéntelenül is át kell vennem a zeneszerző által sugallt gondolatokat, sokszor gondolatsorokat, úgyhogy félbe kell szakítanom a munkát, mert megszakad a saját gondolatmenetem ... Könnyűzene mellett persze tudok dolgozni, az nem zavar a munkában, egy kicsit el is szórakoztat... A nehéz veretű komolyzene mellett viszont képtelen vagyok valamire való saját gondolatot megalkotni, mert úgy érzem, hogy a klasszikus zene mellett szinte törpe vagyok ... A könnyűzene a maga játékosságával kicsit felold, felvidít és néha hajt is előre a munkában. A komolyzene viszont mély gondolati és érzelmi nyomokat hagy bennem, amelyek eleinte furcsamód eltűnnek, csak hetek vagy hónapok múlva kezdenek felszínre törni, gondolatsorokat megindítani bennem. A legtöbbször nagyon felzaklatnak a komolyzenei alkotások, ilyenformán gyakorolt rám hatást Bartók Béla A csodálatos mandarin című balettzenéje is, ahogyan hallgattam, szinte érzékletesen átéltem annak az embernek az elesettségét, akit újra meg újra eltipornak, de akinek van hozzá ereje, hogy újra és újra talpra álljon, s a végén győzedelmeskedjék. Komolyzenét már nem is merek sűrűn hallgatni, mert attól félek, hetekre, hónapokra lenyűgöz, és nem tudok semmihez nyúlni... A nagyság mindig lenyűgöz.

— igen tág az érdeklődési körei Mindazonáltal sohasem feledkezik meg az emberről, azt is mondhatnám, munkásságának tengelyében az ember áll. Ezt több műve is tanúsíthatja: Ember és háború című színes metszetciklusa, Atomerőmű című sorozatának olyan darabjai, mint az Atomtudós, Ember a központban. Ember az úr című PVC-met- szete stb. Hogyan látja a ma emberét?

— Engem az ember, az ember életmódja mindig foglalkoztatott és foglalkoztatni fog. A realisztikus, figurális műveken kívül készítek elvont rajzokat, grafikákat is, amelyekben megpróbálok mélyebb emberi élményeket, gondolatokat és érzelmeket kifejezni. Tagadom, hogy mechanikus úton is lehetne igazi művészetet csinálni. Jó adag kétke