Irodalmi Szemle, 1989

1989/3 - HOLNAP - Pálovics László: Piknik a Szaharában (elbeszélés)

álomba is ringatta magát, mire megtanulta a legérdekesebb mondókát a könyvből, a csigahívogatót.

A kacsok pedig éjszaka felkeresték a virgonc napsugarakat, és közös hadi- tervet készítettek velük.

Reggel sosem látott támadást intéztek a sugarak Ármin ellen. Csapatostul tódultak be a szobába, irtózatos rendetlenséget csináltak, összekeverték, megcsonkították az árnyékokat, fénylándzsákkal böködték Ármin veséjét és szemhéját. Ármin kiugrott ágyából, és egy japán önvédelmi iskola titkos védekezési pozitú- rájába mervedett. A sugarak azonnal válaszoltak — napfénynek álcázták magukat. A kacsok meg átmenetileg belebújtak Árminba.

Ármin kilépett a kínos pozitúrából, és rövid habozás után elővette a „Közlekedési eszközök régen és ma” című könyvet, amiből mindent elolvasott a kocsikról, csézákról, hintókról és homokfutókról. Aztán rendbeszedte magát, és bizalommal eltelve újra elment a vaskereskedésbe, új kályhacsövekért.

A csöveket a változatosság kedvéért most a hátára kötötte, és úgy lépett ki a bolt ajtaján. A kereszteződéshez közeledve csilingelőst hallott, de el sem tudta képzelni, honnét származik a kedves ricsaj. A kereszteződésnél siralmas volt a helyzet, a sárga lámpák egytől egyig átálltak, és mint igazi sztrájktörők, dühösen villogtak. A csilingelős felerősödött, és amikor Ármin a csigafogatra irányította pillantását, máris megtalálta a csilingelős okozóit. A lány szájából törtek fel az aranyszínű jókedvgömböcskék, és amikor a földre estek, hangosan csilingeltek. A kocsi most még közelebb volt, és az egyik aranygömb Ármin elé gurult. Felemelte a gömböcskét, mire az ujjongó kacajjal nevetéspárává oszlott. Sustorgást hallott, de a forrást igazán nehéz lett volna megállapítani — hogyan is tudhatta volna, hogy a bohő kacsok sustorognak jókedvükben mélyen a testében, szívében, májában egyaránt.

Ármin vígan sétált az erdő felé, lépteit zajosan kísérték az összecsörrenő kályhacsövek. Az erdő előtt újfent csizmává alakította a csöveket, előszedte a még aránylag jó fazekat, és a tisztás felé vette útját. Útközben meglepve vette észre, hogy a két idegbeteg fa helyén négy fa áll, két pár ikerfa. Aztán persze rájött, hogy a skizofrénia klasszikus esetével van dolga, így hát nyugodtan tovább menetelt. A tisztás közepétől 5 lépés, 65°, 12 lépés és végül 7 és fél — és máris ott termett a platán előtt.

A szerkesztő üzenetét most arámi (arameus) nyelven hallgatta végig. Alig bírta végig, pedig beszélt a szeizmológiáról meg az atomokról is. A végén kikapcsolta a rádiót, és megnyomta a magnó megfelelő gombját.

— Mélyen tisztelt szerkesztőség, helyesen vették észre, hogy változások történnek. Bizony, csiga és kocsi meg kocsizó lányi Elfogadom tanácsaikat, és még ma lerakom a műszereket. Igen, szerintem is fontos, hogy milyen gyorsan közeledik a kocsi. Mára csak ennyit. Ja, persze, az Orient unalmasl

Otban a város felé átgondolta, mit is kell vennie, így aztán választása a nagyáruházra esett.

A nagyáruház legfelső emeletén megtalálta a teodolitot és a szextánst, a középső szinten a mérőszalagot és a földrengésjelzőt, a földszinten pedig a Geiger- Müller számlálót. Műszerekkel megrakodva érkezett a kereszteződéshez. Megindult a csiga felé, de úgy, hogy a kocsiban ülő lány észre ne vegye, és lerakta a műszereket, értő gonddal álcázva őket, majd hazament.

Este 11 óráig olvasgatta a könyvet, megállapította, hogy csakis a Trans- Balto-Saharien az igazi, a többi többé-kevésbé zéró vagy alig valamivel több. 11-kor visszament a műszereihez, füzettel, tollal felfegyverkezve. Ahogy a teodo- lithoz közeledett, alig 2 méternyire haladt el a kocsi mellett, és látta, hogy