Irodalmi Szemle, 1989

1989/2 - FIGYELŐ - Kövesdi János: Hungarológiai központ Morvaországban

lógiai munkának. Kiegészítését magyarul mondta el:

„Kabinetünk első vezetője dr. Josef Kabrda turkológus professzor volt, aki a maga szakterületén nemzetközi hírnévnek és elismerésnek örvendett. A hungarológiai kutatás megindításában viszont Macürek professzor szerzett elévülhetetlen érdemeket. Az ő nevéhez fűződik a tanszék tudományos munkájának megszervezése és gondos építgetése is. Már a kezdet kezdetén megszerezte a legfontosabb, alapvető balkanisztikai és hungarológiai tudományos munkákat, ezekből hoztuk létre aztán a kabinet hungarológiai könyvtárát is, amely jelenleg mintegy 2500—3000 kötetet számlál. Aspiránsként Kabrda professzor vezetése alatt kezdtem meg a hungarológiai osztály kiépítését. Eleinte egymagam dolgoztam e területen, majd miután lehetőség nyílt rá, 1969-től örömömre dr. Marta Romportlová kandidátus személyében újabb munkatárs kapcsolódott be a hungarológiai tevékenységbe. Ű elsősorban a két világháború közötti korszak általános politikai és gazdasági kapcsolataival foglalkozik, de szakterülete az említett korszak történeti kutatása is, melyet kiterjesztett a 19. század végétől egészen 1945-ig. Meg kell jegyeznem, hogy kabinetünk megalakulásától fogva tevékenységünk egyik jelentős részének tekintettük csehszlovák balkanisztikai és hungarológiai bibliográfiák összeállítását és kiadását. Ennek teljes feldolgozására már nem futotta erőnkből, ezért félállásban megfelelő felkészültségű munkatársakat kapcsoltunk be, először František Koukolát (aki, sajnos, 1976-ban meghalt), majd Josef Zwettler professzort. Rájuk hárult a hungarológiai bibliográfia összeállításának oroszlánrésze, majd e munkaigényes tevékenységbe Marta . Romportlová is bekapcsolódott. Egyébként belépése óta vele együtt végeztük e bibliográfiák munkálatainak szakmai irányítását és ellenőrzését. A tervek szerint kabinetünk háromévenként jelenteti meg a csehszlovákiai hungarológia általános bibliográfiáját, amely felölel minden, csehszlovák területen végzett magyarságkutató tevékenységet, s nyilvántartásba veszi a csehszlovák sajtóban közölt valamennyi hungarológiai anyagot, beleértve persze a csehszlovákiai magyar írók, pub: licisták és kutatók munkáit is. Az első hungarológiai bibliográfiát 1971-ben jelentette meg egyetemünk, ez az 1966—1968- as időszak csehszlovák hungarológiai anyagát tartalmazza. Azóta újabb kötetek láttak napvilágot, eddig összesen hat, a legutóbbi 1983-ban, úgyhogy 1980-ig bezárólag dolgoztuk fel bibliográfiailag és publikáltuk a hungarológiai anyagot.”

Az eddig szóba került kollektív alkotásokon kívül Richard Pražák docens néhány önálló hungarológiai munkán is dolgozik. így például két éve fejezett be egy nagyobb monografikus tanulmányt, melynek tárgya a cseh—magyar kulturális kapcsolatok története és elemzése. A munka a 18. és 19. századdal foglalkozik, s az egyetem kiadásában jelent meg.

Richard Pražák szerkesztésében egy „történelmi csemegének” számító kiadvány is megjelenik ez évben a prágai Vyšehrad kiadó gondozásában: Legendy a kroniky koruny uherské (A magyar korona legendái és krónikái). A 11—14. századi magyarországi latin nyelvű irodalmi emlékeket bemutató kötethez Pražák docens írt szakszerű előszót. E kötetben lát először napvilágot Anonymus Gesta Hungaro- rumának cseh fordítása, néhány szemelvény Kézai krónikájából, valamint a Képes Krónikából. A kötet teljességében tartalmazza a magyar művelődés néhány legrégibb emlékét, így például István király Intelmeit, a Zoerardról és Benedekről szóló legendát, szemelvényeket közöl a három Szent István-legendából, s a László-, a Margit- és a Gellért-legendát is közreadja. A kötet azt a 13. században keletkezett beszámolót is közzéteszi, amelyet Richar- dus barát írt az őshazában visszamaradt magyarok felkutatására indult Julianus első útjáról. Anonymus krónikájának teljes cseh nyelvű kiadása különösképpen jelentős vállalkozás. A legendákat és krónikákat tartalmazó kötetet Dagmar Bartonková és Jana Nechutová fordította.

Richard Pražák a klasszikus magyar szépirodalom megismertetéséért és népszerűsítéséért is sokat tett. Libor Stukaveccal együtt válogatást készített Vörösmarty Mihály költészetéből (a kötet 1985 végén jelent meg a prágai Odeonnál). Tudnunk illik azt is, hogy kutatásainak egyik jelentős területe a magyar jakobinusok Csehországhoz és Morvaországhoz fűződő kapcsolatainak vizsgálata. A brnói Biok kiadó a közelmúltban jelentős munkára kérte fel. Dušan Uhlífnak, á brnói Várösi Múzeum igazgatójának közreműködésével Pražák docens készítette elő Kazinczy Ferenc Fogságom naplója című, számunkra igen becses művének cseh nyeivű kiadását. A