Irodalmi Szemle, 1989

1989/2 - Cselényi László: Aleatória, avagy a megíratlan tartomán (II. rész)

indul ez eldugott sarkából a világnak, megjárja a „világot”, s visszatérve körültekint ismét e szülötte földön. Kötetem természetesen csak kísérlet mindennek a megközelítésére, ahogy alcíme sugellja: Lehetőségek egy elképzelt szöveghez. Egyébként készülőben van egy másik könyvem is Kiegészítések Hérak- leitoszhoz címmel. Ez egy szubjektív irodalom- és művelődéstörténeti antológia lenne Hérakleitosztól Weöres Sándorig, fordítások, montázsok, vallomások, mikroesszék, interjúk, naplók és útijegyzetek szigorú struktúra szerint fölépítendő épülete. Minthogy kész van már belőle vagy száz oldalnyi anyag, remélem, nemcsak elképzelés marad.

4/4/4

„A szó, különösen folyamatos, tipografikus formáiban, meglehet, tökéletlen, talán múlandó kód. Egyedül a zene tölheti be a valóban pontos kommunikatív vagy szemiológiai rendszer két követelményét, hogy önmagával teljesen azonos (lefordíthatatlan) legyen, és mégis közvetlenül érthető -(...) Megsüketült életünk a muzsikában nyerheti vissza az egyéni lét belső mozgásának és mértékének érzetét, a társadalmunk, legalábbis részben, az emberi összhang odaveszett látomását. A zene révén juthatnak el a humaniórák és az egzakt tanulmányok egy közös grammatikához.”