Irodalmi Szemle, 1989

1989/9 - BESZÉLŐ MÚLT - Gömöri György: Jean-Baptiste Morin észak-magyarországi bányalátogatása 1615-ben

első és leghitelesebb hírnökei. Megjegyzésre érdemes dolog ez, mert megegyezni látszik azzal, amit korábban állítottunk, hogy ugyanis azok a gőzök, amelyek sűrű felhőket és kiadós záporokat eredményeznek nem a föld felszínéről jönnek, hanem sokkal mélyebbről. S minthogy ezek a gőzök nem szállnak föl nagy mennyiségben és nem is állandóan, csak bizonyos időközökben, nem helytelen az a feltételezés, miszerint a gőzök e különleges fejleményei a csillagok állása és aspektusai szerint alakulnak ki, s ereszkednek le, s hogy eszerint a régiek (the Antients) nem tévedtek, amikor bizonyos szabályokat hagytak ránk, amelyek alapján az időjárás változásait a bolygók hatásával magyarázhatjuk.15

Megérdeklődtem még azt is, vajon miközben az elhagyott földalatti járatokban dolgoztak, nem láttak-e néha szellemeket, vagy démonokat megjelenni? Az egyik bányász erre azt felelte, hogy ő látott néha démonokat kis néger gyerekek formájában, de hogy azok, azon kívül, hogy ráijesztettek a bányászokra és egy kicsit beszéltek hozzájuk, soha sem ártottak nekik, bár néha kioltották a lámpásaikat.

Végül még azt is megkérdeztem, mitől féltek leginkább a bányában? Azt mondták, hogy a földrengéstől, mivel ugyan az igaz, hogy a bányák, fönti nyílásaik következtében nem egykönnyen esnek áldozatul az ilyen megrázkódtatásnak, de hogyha a szomszédos területet földrengés rázza meg, s abból csak egy kevés is átterjed a bányára, akkor az szükségszerűen teljesen elpusztítja őket a sok kivájt üreg miatt, mindent maga alá temet.

Az összes bányák közül, amiket láttam, ez volt a leginkább mentes a víztől; a nedvesség nem egy bányának gondot okoz, így például a selmecinek (of Schemnitz), amelynek a fölső részei tele vannak forrással, ahonnan a víz átszivárog a lejjebb lévő részekre, ott valóságos medencéket alkot és csupán nagy munkával és költséggel lehet eltávolítani. Ez részben ökörbőr tömlőkkel, részben pedig fenyőfákból készült hosszú csöveken át történik, számos ember és ló kell, hogy dolgozzon rajta éjjel-nappal, a sötétben. Ezeknek a nyomorultaknak olyan keményen kell dolgozniuk, hogy ha a felügyelő fővájár úgy találja, hogy a víz növekszik, tehát elhanyagolták kötelességüket, szörnven megverik őket, amíg meg nem kétszerezik erőfeszítésüket s jóvá nem teszik, amit előzőleg mulasztottak.

Ezek között a nyomorultak között találtam két fiatal s előkelő származású lengyelt (Polander], akik teljesen meztelenül dolgoztak; ilyen nyomorúságban látva ezeket a szerencsétleneket, az arany- és ezüstbányák kellős közepén, mivel igencsak rászorultak a jótékonyságra, adtam nekik valamit, amikor kérték. Mert bár minden negyedik órában le kell menniük, vagy fel kell jönniük a bányából, bérük nem tesz ki többet, mint 30—40 magyar, vagyis 12—15 francia sous-1 (fillért)16 hetente, ami igen kevés; s hogyha rajtakapják őket, hogy bármit is ellopnak a bányából, bizonyos, hogy a legszigorúbb büntetést róják ki rájuk.

Egyebek között megkérdeztem a selmeci bánya fővájárát, hogy munka közben nem akadnak-e néha kis patakokra, medencékre, vagy földalatti tavakra? Elmondta, hogy eddig a magyar tárnákban ilyenekkel nem találkoztak, de úgy tudta, hogy időnként láttak ilyeneket más bányákban. Hozzátette, hogy a források, amelyek gyakorta a hegyek oldalában fakadnak, nyilvánvaló bizonyítékai annak, hogy eredetük a föld alatti járatokban van. Ugyanígy, úgy gondolom, ugyanazokat a patakokat látjuk a föld fölött, amelyekre a magas hegyek mély üregeiben bukkanunk; más szóval, hogy számos pata- kocska és forrás, amely az állandóan csöpögő vízből összegyűlik és több helyen is kitör, a földalatti csatornákban találkozik, amelyeket a természet kezdettől fogva megalkotott, illetve hogy a víz nyomása löki felszínre azokat a folyókat, amelyeket a felszínen látunk. Jellehet az is lehetséges, hogy a víz a föld pórusain áthatolva kering és végül sok kis csatornából áll össze nagyobb folyóvá.

Gondolom ezért van az, hogy a széles és mély földalatti folyó, amely Charleville- ben17 a vár híres kútját táplálja vízzel, miután sokáig sebesen és nagyon mélyen Nyugat felé fut, végül tekintélyes folyóvá lesz, noha mindmáig nem tudni, hogy végülis hova ömlik. Meglehet, hogy vizét, mint ahogy a tengerét és más folyókát, valamely földalatti barlang nyeli el.

Tovább érdeklődtem vajon nem figyelték-e meg, vannak-e a víznek, amely az arany- és ezüstereket mossa, valamilyen különleges tulajdonságai? Amire azt a választ kaptam, hogy a bányászok nagyon félnek attól, hogy megigyák, de hogy valamilyen külön