Irodalmi Szemle, 1988

1988/8 - ÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye (Második rész)

956 a csehszlovák állam létét, de nem is ismerték el azt visszamenő hatállyal. Csak tudo­másul vették, hogy Csehszlovákia létezik, mint független állam, amelynek saját par­lamentje és kormánya van. Egyébként a külföld, mindenekelőtt a franciák kegyének megszerzése nem történt ellenszolgáltatás és ellenérték nélkül. Idehaza pedig meg kellett teremteni az igényelt terület megszerzésének a feltételeit, hogy a békekon­ferenciát kész tény elé állítsák. Áttekintve Wilson elnök 14 pontját, a szövetséges hatalmak kormányainak elismerő nyilatkozatait, az Osztrák—Magyar Monarchiában lejátszódó eseményeket és a szociális követelések széles körű megnyilvánulását, arra a következtetésre jutunk, hogy mind­ezeknek a dokumentumoknak a megszületésére hatással volt a nagy októberi szocialista forradalom. Az 1918. június 29. és szeptember 2. közti időszakban megjelent elismerő nyilatkozatok kiadásával az antant-hatalmak azonban mindent elkövettek, hogy a jövő­beli csehszlovák állam megmaradjon az ő érdekövezetükben. AZ ÄLLAMFORDULAT Időközben az események a végkifejlődés felé közeledtek. Október 19-én a budapesti parlament képviselőházának ülésén Ferdiš Juriga kijelen­tette, hogy a szlovák nemzet nem ismeri el a parlamentnek és a kormánynak az illeté­kességét, s teljes önállóságot követelt a szlovák nemzet számára. Október 25-én új kormány alakult Ausztriában a liberális Heinrich Lammasch veze­tésével. A közös külügyminisztérium élére Andrássy Gyula került. Október 26-án az uralkodó levelet intézett Vilmos német császárhoz, amelyben beje­lentette a szövetség felbontását. Majd Andrássy Gyula külügyminiszter október 27-i (vasárnap) jegyzéke következett, amelyben közölte az Amerikai Egyesült Államok kormányával, hogy az osztrák—magyar kormány fenntartás nélkül elfogadja Wilson elnök újabb feltételeit is, s kérte a fegy­verszünet azonnali megkötését és béketárgyalások megindítását a különbékéről. Egy­úttal egyetértését fejezte ki az elnök korábbi nyilatkozataival, s magáévá tette azt a nézetet is — mint azt a korabeli magyar sajtó írja —, amely „a legutóbbi jegyzéké­ben Ausztria—Magyarország népeinek, különösen a cseh-tőtoknak és a jugoszlávoknak jogairól foglaltatik”.27 Ez a történelmi jelentőségű jegyzék sorsdöntő volt. Wilsonnak szólt és az antantnak, de válasz sehonnan sem érkezett rá. Ausztria—Magyarország kapitulációja megtörtént. A Wilsonhoz intézett Andrássy-jegyzék nyilvánosságra került, s október 28-án hatalmas tömegmegmozdulás robbant ki Prágában. Már a délelőtti órákban elterjedt a hir az egész városban, hogy Bécs elfogadta az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Wil­sonnak a feltételeit. A továbbiakban tekintsük át vázlatosan e történelmi nap néhány kiemelkedő ese­ményét, a lehetőség szerint időrendben. Reggel 7 órakor Tusar telefonon értesítette Rašínt Bécsből, hogy Ausztria kapitulált. Arra is figyelmeztette őt, hogy a hivatalos jelentés rövidesen Prágába érkezik. Ütött az óra. A Nemzeti Bizottság elnöksége 9 órakor összejött Švehla lakásán. Rövid megbeszélés után olyan döntés született, hogy amint megérkezik a kapitulációról szóló hivatalos köz­lemény, megkezdik az államfordulat végrehajtását. Fél 10-kor Švehla és Soukup az elnökség szombati határozata szerint a Nemzeti Bi­zottság igazgatása alá vonta a Háborús Gabonaforgalmi Intézetet a Vencel téri „Lucer­na” épületben, és az alkalmazottakat feleskette az új államra. Ezzel a közélelmezés tel­jesen átment a Nemzeti Bizottság kezébe. Ez volt az első aktus. Délelőtt 10 óra körül megjelent az újságok különkiadása. Valamivel később már piros-fehér zászlók lengtek mindenütt az épületeken. Helyenként amerikai színeket is

Next

/
Thumbnails
Contents