Irodalmi Szemle, 1988
1988/8 - ÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye (Második rész)
952 és Szlovák Tartományok Nemzeti Tanácsa alá tartozik, amelynek a székhelye Párizsban van, — a franciaországi csehszlovák hadsereg szervezeti szabályzata, amelyet 1918. február 7-én írtak alá, — az 1918. április 21-i katonai konvenció, amelyet a Csehszlovák Nemzeti Tanács és az Olasz Királyság kormánya kötött: ez Is tisztán katonai jellegű dokumentum.25 A PÁRIZSI IDEIGLENES CSEHSZLOVÁK KORMÁNY Csehszlovák szempontból további figyelemre méltó események történtek. Október 14-én az ideiglenes kormány jegyzékben értesítette a francia kormányt és a szövetséges hatalmak Párizsban akkreditált diplomáciai képviseleteit arról, hogy a Párizsban székelő Csehszlovák Nemzeti Tanácsot az Amerikai Egyesült Államok kormánya szeptember 2-án elismerte mint de facto kormányt. Ugyanilyen elismerésben részesítette szeptember 3-án Nagy-Britannia kormánya, szeptember 28-án Franciaország kormánya, október 3-án pedig az olasz miniszterelnök nyilatkozata szerint, amely a kép. viselőházban hangzott el, Olaszország kormánya is. Ezért szeptember 26-án, a francia szöveg szerint egy szeptember 26-i határozat alapján („pár décision du 26. Septembre”), megalakult az ideiglenes csehszlovák kormány, átmenetileg Párizs székhellyel. Benešék ezt így fogalmazták meg francia nyelven: „... le Gouvernement Tchécoslovaque pro- visoire s’ est constitué par décision du 26. Septembre 1918; comme suit établissant provisoirement son siége ä Paris ...” Megjegyzem, a Csehszlovák Nemzeti Tanács átalakítását ideiglenes kormánnyá eredetileg november 8-ra készítették elő, és Beneš tervezetét Masaryk szeptember 26-án hagyta jóvá. A jegyzékben ezért szerepel ez a dátum. Az ideiglenes csehszlovák kormány megalakításának a napját antedatálták. Az Ideiglenes kormány megalakításával megszűnt a Csehszlovák Nemzeti Tanács, amely két és fél éven át volt a külföldi csehszlovák ellenállás központja. A francia és az olasz kormány, visszaigazolva a jegyzékben foglaltakat, hivatalosan elismerte az ideiglenes csehszlovák kormányt, pontosabban „a csehszlovák tartományok ideiglenes nemzeti kormányát”, amint azt a francia külügyminiszter október 15-én kelt levelében megfogalmazta („le Gouvernement National provisoire des Pays tché- coslovaques”), illetve, amint az olasz külügyminiszter október 24-i levelében leszögezte, „az ideiglenes csehszlovák nemzeti kormányt” („... reconnait officiellement le Gouvernement National tchécoslovaque provisoire”). Egyiknek sem volt reális alapja. A brit külügyminiszter október 23-i levelében visszaigazolta ugyan az október 14-i jegyzék átvételét, de nem fűzött hozzá semmiféle megjegyzést. Az amerikai kormány nem reagált az ideiglenes csehszlovák kormány jegyzékére. A francia, de az olasz kormány deklarációját sem lehet az állam elismerésének venni, mert ez azt jelentené, hogy a két kormány valami olyasmit ismert el, ami nem létezett. A Pichon-levél hiányosságait hivatalos francia körök utólag úgy igyekeztek kiküszöbölni, hogy az október 15-i levélben foglaltakat csupán idő előtt történt, anticipált elismerésnek tekintették, tehát egy olyan állam elismerésének, amelynek közeli létrejötte volt várható. Ez az elismerés tulajdonképpen csak akkor lépett volna életbe, amikor Csehszlovákia a valóságban teljesítette volna egy független állam létrejöttének és létének a feltételeit. Csokhogy a jelen esetben egy olyan elismerés nem jöhetett számításba, amely egyúttal egy állam elismerése volna sub conditione suspensiva, tehát elismerés feltétellel, mert az ilyen elismerés ellenkezik magával az elismerő aktussal, hisz az elismeréshez kapcsolt feltételnek nincsenek jogi következményei. A következő sorokban vegyük részletesebben szemügyre a jegyzéket. Beneš az ideiglenes csehszlovák kormány megalakításának alapjául azokat az elismeréseket vette, és azokra hivatkozott, amelyek megfogalmazói egyébként elkerülték az „önálló csehszlovák állam” és a „csehszlovák kormány” fogalmak használatát, és amelyeknek nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. A jegyzékben feltüntette a megalakult („constitué”) ideiglenes kormány tagjainak a névsorát és azoknak a személyeknek a neveit, akik a szövetséges hatalmak kormányainál fogják képviselni az
