Irodalmi Szemle, 1988
1988/8 - NAPLÓ - Rákos Péter: Egy Komenský-dolgozat mellékhajtásai
930 dezve már-már elkönyvelné magyarnak, egy füst alatt lemondana — ugyanezzel a logikával — például Petrovics-Petőfi Sándorról: a dolog visszájára fordulna. De ami fontosabb: többet vesztenénk a réven, mint amit nyernénk a vámon. A fentebb kifejtett „mellékhajtások”-ból eléggé kitetsző- en egy nagy cseh tudóst, aki a magyarsághoz megkülönböztetett rokonérzéssel, megértéssel és segítőkészséggel közeledett. A jubileumi Komenský-kötetbe szánt dolgozatomnak ezt a címet választottam: „Genti culque splendorem addit” Ez a mondat Komenskýnek egy Patakon elmondott előadásából való, „A könyvekről, az értelmi képzés fő eszközeiről” szóló kis remekműből. Felejthetetlen olvasmány minden írástudó, tanulni vágyó, könyvszerető embernek, máig megőrizte frissességét és igazát; károsodik, aki elmulasztja, megkárosítjuk, akinek elmulasztjuk figyelmébe ajánlani. A teljes latin mondat fordításban így hangzik: „Bármely nemzetnek díszére válik, ha vannak tudós fér- fiai, akik irodalmi művekkel is kiválnak.” Komenský sok művét írta meg Patakon és jó részben Pataktól is Ihletve; köztük a leghíresebbet is. Díszére vált minden nemzetnek, melynek körében élt és munkálkodott; a magyarnak, akárcsak az övé volna. Dávid Teréz (Fotó: Prandl Sándor) Kovács Magda (Fotó: Borzl László)
