Irodalmi Szemle, 1988
1988/8 - NAPLÓ - Rákos Péter: Egy Komenský-dolgozat mellékhajtásai
926 egykori tanára is működött akkortájt, Alsted és Piscator, azonfelül Bisterfeld professzor, aki különösen szorgalmazta Comenius Patakra jövetelét; de még inkább magyar puritánus hívei, az Angliát, Németalföldet megjárt Tolnai Dali János, nemkülönben a trencsénmegyei Klobusicz- ky (vagy Klobusický) András, aki ily szép szavakkal kommendálta Comeniust az ifjú Zsigmondnak: „Kegyelmes uram, Comenius uram oda megyen nagyságodhoz, kérem alázatosan nagyságodat, mutassa kegyelmes akaratját hozzá és ha lehet, condu- cálja nagyságod oda; bezzeg úgy tudom, floreálna pataki oskola, hogyha az meglehetne.” Megszületett hát indulásul az „Illustris patakinae scholae idea”, „A nagyfényű pataki Tskola tervezete”, ahogyan azt Ko- menský megálmodta, hogy „Latiumot a Ti- beris partjáról a Bodrog mellé varázsolja”. („Bodrogparti Athén”-nek is mondották valaha Sárospatakot, ábrándos iróniával.) Mosolyoghatunk, de ez azért mégis valami: az ősi scholának már akkor is olyan rangú diákjai voltak, mint Gyöngyösi István vagy Eliáš Ladiver, utóbb pedig Bes- serfyei György, Kazinczy Ferenc, Teleki László, Kossuth Lajos, Tompa Mihály, Móricz Zsigmond. Mint Ján Kvacala, Komenský első jelentős monográfusa s utána mások is megállapították, Sárospatak adta meg Comeniusnak, életében először, a nagy pedagógiai kísérlet lehetőségét. Kétségtelen, hogy amit a gyakorlatban valóra válthatott, csupán egy töredéke annak, amit tervezett. De egy kísérlet értékét nemcsak az eredménnyel mérjük, a tanulsággal is. Komenský pataki erőfeszítései során példásan megmutatkozott a pedagógiai folyamatok mindenkori dialektikája: a tananyag terjedelmének, a taneszközöknek, a tantermeknek, a tanulmányi Idő tartamának, a végzett hallgatók érvényesülésének bonyolult kölcsönös összefüggései. Máig tartó érvénnyel. Nem lehet meghatottság nélkül olvasni azokat az utasításokat, amelyeket külön-külön, levelekben osztogat az első, a második és a harmadik osztály tanítójának, képmutatás nélkül s meggyőzően mindegyiküket a legkiválóbbnak nevezve, mert sajátos feladata megoldására a legalkalmasabbnak. Kisebb-nagyobb módosításokkal ma is érvényes az a mérleg, amelyet Szombathy János nyomán Rácz Lajos közöl említett könyvében. E szerint Comenius behozta Patakra a tanításnak és a tanulásnak a réginél könnyebb módját, három latin osztályt állított fel, az osztályok számára tankönyveket írt, pallérozott erkölcsi műveltséget követelt, behozta az iskolai színjátékokat, fölszereltette és munkába állíttatta a nyomdát, jelentősen gyarapította a könyvtárt, új tantermeket ren- deztetett be, rendet hozott be a tanév megkezdésében és a szünidők tartásában, a tankönyvek behozatala által megszüntette ,,a kompendiumoknak időrabló másolását”, behozta a felső tanfolyam tanárainak professzor névvel való nevezését. Ennyit egy iskoláért, négy évig, négy év alatt! Öt magát sokszor elkeserítették a kompromisz- szumok, melyekre rákényszerült, az utókor másképp mérlegel. S mikor Pataktól búcsúzott, hívei és tisztelői, kollégái és tanítványai népes gyülekezete kísérte a város határáig; noha távozási szándéka ekkor már megmásíthatatlan volt, Patak marasztalta. Utolsó pataki fegyverténye a Schola Ludus megvalósítása volt. Milada Blekastad szerint Komenský pedagógiai törekvéseinek csúcsára ért Magyarországon. Itt nemcsak az iskola vált játékká, hanem a játék egy egész nemzet iskolájává. S Pataktól való megválása után is, amikor a lengyelországi Lesnót, hol működött, tűzvész pusztíotta el, még egyszer segítő kéz nyúl felé Patakról: Zsuzsanna fejedelemasszony nemcsak neki és családjának, de a cseh testvérek egész lesnói községének menedéket kínál Patakon. De nemcsak az teszi fényessé életének ezt a szakaszát, amit Patakon Patakért tett. Fő művel egész sorát, köztük a leghíresebbet „A látható világ”-ot, az Orbis Pictust is itt alkotta meg, „boldog termékenységgel”, ahogyan a cseh tudomány mai képviselői ezt a korszakát többnyire értékelik; s későbbi nagy művei, életműve kiteljesedése az amszterdami korszakban el sem volna képzelhető a pataki tapasztalatok nélkül. Amszterdami munkássága Patak szürete. Magyarokról magyaroknak Bizonyos, hogy volt Komenský és a magyarok viszonyában valami, ami sajátosan is megkülönbözteti ezt az időszakot a más nemzeteknél átéltektől. Ez az ország, s benne a kis Sárospatak nem mérkőzhetett fejlettség, kultúra tekintetében a Komenský által már megismert nyugati országokkal, Angliával, Hollandiával, de még csak nem is volt szláv föld, mint Lesno. Elmaradt, lényegesen, az elveszett haza, a né-
