Irodalmi Szemle, 1988
1988/6 - BESZÉLŐ MÜLT - Turczel Lajos: Érsekújvár és a Sarló
E B S ľ. É L O M O L T 625 hető is volt, hiszen már a város létrejöttét is országos jelentőségű politikai megfontolások idézték elő. A 16. század közepén volt ez, amikor az esztergomi vár eleste 1543-ban szükségessé tette, hogy a Duna bal partján lévő, s Esztergomhoz közel eső felvidéki végvári láncolatot új várral egészítsék ki, s ezzel a Pozsony, Bécs és Morvaország felé irányuló török támadást, hódítást erőteljesebben fékezni tudják. Az új vár helyét a komáromi és nagy- surányi várak közé eső területen, Udvard és Tardoskedd községek közelében, a Nyit- ra folyó partján jelölték ki. Ott akkor az esztergomi érsekséghez tartozó négy kis jobbágytelepülés volt: Gugh,5 Györök, Lék és Nyárhíd. A várat 1545-ben a Nyitra bal partján kezdték építeni, és építtetőjéről, Oláh Miklós érsekről először Oláh-Újvárnak nevezték, de végleges neve csakhamar Érsekújvár lett. A négyszög alakú első földvár, palánkvár helyett Forgách Ferenc érsek 1577 után a Nyitra jobb partján hatszögletű erősebb várat építtetett. E várak közül kezdett alakulni, nőni a tőlük nevet kapott város, melynek későbbi lakói aztán arra is büszkék voltak, hogy az első nagy magyar költő: Balassi Bálint 1588-ban a várőrség tagja volt. Az 1660- as években a vár állapota iránt a költőként és hadvezérként egyaránt kiemelkedő Zrínyi Miklós is élénken érdeklődött. Akkor folytak a tárgyalások arról, hogy Zrínyi a dunántúli seregek vezére lesz, és 5 a levelezésében többször hangsúlyozta Érsekújvár nagy hadi jelentőségét, de mire seregével a Vág és Nyitra vidékére került, akkorra Érsekújvár már elesett, és 1663-tól 1685-ig török kézen volt. A török hódoltság megszűnése után a Rákóczi-sza badságharc idején jut ismét nagy jelentőséghez a vár. 1704-ben Bercsényi Miklós és Bottyán János foglalják el, Rákóczi fejedelem haditanácsot is tart a városban, és 1709-ben itt végzik ki az árulóvá lett híres labancverőt, Ocskay Lászlót. A szabadság- harc leverése után az osztrák hatalom már feleslegesnek tartotta a várat, és 1724-ben leromboltatta.6 Ezután közel egy évszázadig alig lehet hallani valamit a mezővárossá szürkült helységről. 1810 körül a szomszédos falvakból két tehetséges jobbágygyerek, az andódi Czuczor Gergely és a szimői Jedlik Ányos végzi itt az alsófokú iskolát, s a költővé és nyelvésszé lett Czuczor neve később tartósan cdakö- tődött a város szellemi életéhez: a helybéli gimnázium önképzőköre az ő nevét viselte, és emlékműveket is emeltek a tiszteletére. Az 1918 előtti félszázadban a vasúti gócponttá lett s gazdaságilag gyorsan fejlődő városban7 a helyi szellem ereje, varázsa még egyszer mutatkozott meg különös erővel: 1887-ben itt született a magyar avantgárd irodalom megalapozója és kibontakoztatója, Kassák Lajos, aki szülővárosával és a szlovákiai magyar szellemi élettel a 20-as és 30-as években is élénk kapcsolatot tartott, nem volt véletlen tehát az sem, hogy a Sarlóval is összeköttetésben álló író az újvári sarlósok radikalizálódására hatást gyakorolt. Az újváriak Balogh Edgár által kiemelt nagy mozgalmi szerepe már a sarlós mozgalom előszakaszában, a Szent György Kör által indított és irányított regösmozgalomban megnyilvánult. Amikor a Sarló előzetes magjának tekinthető prágai magyar főiskolás cserkészcsapat, a Szent György Kör a falusi ifjúság körében rendezett mesedélutánok sikere után 1927 nyarán megszervezte az első regösvándorlásokat, ebben az akcióban az érsekújvári diákcserkészcsapat volt a legaktívabb, s Horváth Ferenc és Dobossy László vezetésével két vándorló csoportot küldött ki. A további két csoport közül az egyik rimaszombati volt, a másikat pedig a csoportvezető Balogh Edgár egy-egy pozsonyi, komáromi, érsekújvári és kassai fiúból toborozta ösz- sze. A regösmozgalom fő teoretikusai és fő szervezői Balogh Edgár mellett Dobossy Imre és Jócsik Lajos voltak, s a mozgalom célja a kozmopolita cserkészet népi szellemben történő megújítása, a diákcserkószeknek a parasztság életével való megismerkedése és a falusi ifjúság szellemi felkarolása volt. Ezt a reformelgondolást nemcsak a Baden-Powell-i eszmékhez ragaszkodó magyar cserkészvezetők nézték rossz szemmel, hanem a regösmozgalomban irredentizmust gyanító csehszlovák állami hatóságok és cserkész- vezetőségek is. Mikor ezek a szervek a regösmozgalmat megbénították, betiltották, a Szent György Kör vezetősége 1928 augusztusában a gombaszögi cserkésztáborban egy új, elkötelezetten társadalomtudatos értelmiségi ifjúsági mozgalom programját hirdette meg, és az új szervezetnek a Sarló nevet adta.8 A Sarló a Szent György Körhöz hasonlóan főiskolai egyesület volt, s elsősorban a főiskolás ifjúság társadalmi és szellemi megszervezésére,
