Irodalmi Szemle, 1988
1988/5 - Cselényi László: Aleatória, avagy a megíratlan költemény/tartomány (Harmadik rész)
Cselényi László Aleatória avagy a megíratlan költemény tartomány Harmadik rész I 1. Lassan bán] a lapokkal e hérakleitoszi könyvben. Itt átjutni nehéz: útja nagyon meredek. Sűrű sötét a homálya. De béavatott vezetővel napnál is naposabb fény, ami benne ragyog. 2. A legrégibb görög filozófusok közül egyedül Hérakleitosz közelíthető meg. Elődeiről sokkal kevesebbet tudunk, semhogy reményünk lehetne közvetlenül megállapítani azt, hogy mit gondoltak, hogyan gondolták. (Kerényi) 3. Éli a tűz a föld halálát, a levegő éli a tűz halálát, a víz éli a levegő halálát, a föld éli a víz halálát. (Hérakleitosz) II Ami az oratóriumot illeti, hát nem oratórium, hanem kantáta, dupla kórusra, zenekarra, bariton és tenor szólóra (még 1930-ban írtam); kb. 18 perc. Kórus és szólista számára nagyon nehéz, zenekar számára nem. — De egyelőre még nem kerül kiadásra (vagyis előadásra), mert még 3 hasonló terjedelmű dolgot tervezek hozzá, úgy hogy valami összekötő gondolat összetartsa ugyan őket, de hármunkat külön-külön is elő lehessen adni. Amíg kiderül, meg lesz-e a kibővítés vagy sem, addig bizony jó egy-két esztendő beletelik. De ha érdekel a dolog (és lesz a partitúrából fénymásolat), akkor szívesen küldök neked egy példányt átnézés céljából — írja Bartók 1933-ban Albrecht Sándornak Pozsonyba. • • • III Mallarmé a szöveg hosszúságának, a betűtípusnak és betűméretnek, valamint a szedéstükör nagyságának megválasztásával pontosan meghatározta az üres és beírt felület arányát. Hogy egyértelmű és jelentésbeli kapcsolatot teremtett
