Irodalmi Szemle, 1988
1988/4 - BESZÉLŐ MÚLT - Kiss László: Egy elfelejtett reformkori népnevelő és akadémikus: Horvát József
KISS LÁSZLÓ Egy elfelejtett reformkori népnevelő és akadémikus: HORVÁT JÓZSEF . .. És akkor szót kért egy fiatal huszártiszt, gróf Széchenyi István, ki birtokai egy esztendei tiszta jövedelmét ajánlotta fel a megalapítandó Magyar Tudós Társaság céljaira. Az 1825-ös országgyűlésnek ez az egyik legismertebb mozzanata, s a Magyar Tudományos Akadémia működésének kezdeti szakaszából ez a kép rögződött a köztudatban. Kevésbé közismert az a fél évtizedes vajúdás, melynek gyümölcseként végül is 1830. november 17-én a Magyar Tudós Társaság Igazgató Tanácsa megválaszthatta az első 23 tagot. Vajon kiket ért az a megtiszteltetés, hogy a társaság úttörő tagjai közé soroltattak? Milyen érdemeik alapján figyelt fel rájuk az Igazgató Tanács? Legtöbbjük nevét ma már csak a vájtfülűek, a szakmabeliek ismerik, emléküket még szűkebb pátriájukban is a feledés homálya veszi körül, önbecsülésünket, szülőföldünkhöz való kötődésünket erősíti, ha időnként megpróbáljuk áttörni e homályt s az emlékezés reflektorfényébe állítjuk egy-egy méltatlanul elfeledett földinket. Idézzük fel tehát az Akadémia első tagjai közül Horvát Józsefnek, a népnevelés s ezen belül az egészségügyi felvilágosítás úttörőjének alakját, kinek irodalmi munkássága hűen támogatta Széchenyinek a ..kiművelt emberfők” szükségességét hangoztató elveit. Horvát József mint „nemes Hont vármegye rendes orvosa” került a természettudományi osztály vidéki tagjai közé. Gyökerei azonban nem honti földben erednek: Vas megyében, Lukácsházán született 1794. február 1-jén.1 Édesapja — bár a szomszédos Nagy-Csömötében nemesi telke volt — mint molnármester kereste meg kenyerét s a fia iskoláztatásához szükséges anyagiakat. Sajnos, nem sokáig, ugyanis 1804-ben meghalt, s így az éles eszűnek mutatkozó fiú további pallérozását édesanyja irányította. Horvát a közeli Kőszegen végezte elemi s középfokú tanulmányait. Itt érte őt az első komolyab birodalmi hatás: az iskola egykori igazgatójának, Falud! Ferencnek (1704—1779), a késői barokk és rokokó kiemelkedő költőjének emléke. Valószínűleg a jezsuita rend, Faludi példája s édesanyja idős kora késztette őt arra, hogy 1811-ben, 17 éves korában a kegyesrendi szerzetbe kérje felvételét.2 A rend 1811- ben kinevezett új főnökében, a tudós történész Bolia Mártonban (1751— 1831) Horvát atyai pártfogóra talál. A novícius éveket Kecskeméten állja ki, s már itt belekóstol a piaristák hivatásába: segédtanító lesz. De elsősorban maga művelődik. Ha a klasszikus latin szerzők műveit olvasva szelleme fáradni kezd, a kortárs magyar írók, költők művei frissítik fel. A csak pár éve elhunyt Révai Miklós s a még alkotó Baróti Szabó Dávid és Dugonics András a kedvencei. Főleg Révai hatására kezd el ő is — az akkor modernnek számító — időmértékes verseléssel foglalkozni.3 A kor divatját követve verses levelezést folytat novícius társaival. Az irodalom tanu- lása-tanítc-sa mellett a nyelvtanulás a legkedvesebb időtöltése: a már anyanyelvi szinten beszélt latin mellé a görög, német, francia és olasz nyelv alapjait is elsajátítja.
