Irodalmi Szemle, 1988

1988/4 - Cúth János: Csalóka nyár

CUTH JÁNOS CSALÓKA NYÁR A furcsaságok sorozata szeptemberben vette kezdetét, amikor a meteorológia beharangozta, hogy a nyár tovább tart. Nem arról volt szó, hogy átmenetileg melegre kell számítani, hanem egyszerűen arról, hogy idén a nyarat nem váltja fel az ősz, vagyis nem hullajtják el leveleiket a fák, s akár kezdetét veszi az iskola, akár nem, a nyár marad, méghozzá meghatározatlan ideig. így történt, hogy a gólyák és a darvak részben elköltöztek, többségük azonban maradt. Ezek felújították a fészküket, eljárták násztáncukat, tojásokat raktak és csakhamar egy fészekalja pely­hes fióka tátogott feléjük éhesen. Ügy tűnt fel, mintha az élet belenyugvón alkalmazkodna a ter­mészet diktálta szeszélyes feltételekhez. Ez azonban csak részben történt így, mivel az emberek a különleges meteorológiai jós­latra sajátos módon reagáltak: a nyár folytonosságának hírére sürgősen beszerezték a szokásos mennyiségű téli fűtőanyag két- háromszorosát, egymás között pedig nagy megelégedéssel nyug­tázták a nyár áldásait, amelyekből egyfolytában, immár két év­szakon át bőséggel kijutott nekik. Nem győzték eleget bizony­gatni a tartós meleg és a vele járó tartós vegetáció előnyeit és kedvező voltát, közben pedig kiürültek az üzletek és a raktárak melegruha-készletei. Sokan úgy gondolták, hogy ez a viselkedés- mód a törzsfejlődés folyamán kialakult biztonságkeresés, a várat­lan csapások kivédésére irányuló ösztönszerű megnyilvánulás számlájára írandó. Az „ősz” és a rákövetkező „tél” is a nyár jegyeit viselte ma­gán, sőt jellegzetesebben nyári időszak volt, mint a nyarak álta­lában. A hirtelen jött kiadós záporok csak átmenetileg hűtötték le a levegőt. A strandok szakadatlanul nyitva tartottak, a mező- gazdasági vidékeken negyedévenként arattak. Dugig teltek a mag­tárak, a baromfi, a sertés és a szarvasmarha kiszorult az istál­lókból, akkora volt a szaporulat. A szaporulatnak a takarmány­készlet sem szabott határt, olyan nagy mennyiségben halmozó­dott fel. A vadásztársaságok szórakozásból rendeztek körvadá­szatokat a szabadban élő gyöngytyúkok, pulykák és házinyulak elejtésére. Az élelmiszerek ára időközben jócskán lecsökkent. A strandokon ingyen osztották a péksüteményt meg az üdítőita­lokat. Moziba csak éjszaka jártak néhányan. Napközben zárva tartottak ezek az intézmények, mivel lényegében szükségtelenné vált az élet ilyesfajta mesterséges fűszerezése. A szorongásokkal és bizonytalanságokkal teli lét egyszeriben gyanúsan teljessé és pazarlóvá vált. Az ellentmondások azonban tovább kísértettek: a jólét és gyarapodás tényét politikája és szervezőmunkája sike­rének kiáltotta ki a hivatalban lévő hatalom. Ezt tetézte a me­teorológiai intézetek újabb jelentése, miszerint a rendkívüli idő­járás, vagyis a nyarak torlódása véglegessé válik. Az előrejelzést követő első megnyilvánulásként az emberek, pontosabban a gye­rekek a féléves vakáció bevezetését kezdték sürgetni. A kormány engedett a követelésnek, meghosszabbította a nyári szünidőt, az indoklás viszont úgy hangzott, hogy a hosszabbítás tulajdon­képpen szénszünet.-4 (480. oldal) RELIEF 85. 3. 4., gipsz, 143X100 cm (481. oldal) RELIEF 85. 3. 28. (részlet), gipsz, 143X100 cm

Next

/
Thumbnails
Contents