Irodalmi Szemle, 1988
1988/3 - Cselényi László: A megíratlan költemény (Első rész)
FÖLDGYALUK FÖLTÉPNI AZ ÚJRA S ÚJRA mert nem fontos hogy minden fogalom ki tudta mindmáig megmagyarázni forrás-táplálta pillanat miként e kiégett földön e csupa-szikla hogy a csillagok mért szopják a holdat önmagát adja meztelen magát GYÓGYULNI KÉSZ SEBET A FÖLD GYALÜJA A DUNA MELLÉT GYÚRJA ÉS GYALŰLJA számomra mindegy mit takar a szó törékeny vagy mint az atlanti-tenger oázis-mentes bibliai tájon avagy az azerbajdzsán föld kiégett alacsony mint a pireneusok a hangneme fontos csupán a hang ÉS FÖLTÉPI A GYÓGYULT SEBET ÚJRA ÉVEZREDEK ÉVSZÁZADOK ÉS ÉVEK a hangok kényes expresszív fogalma kapaszkodnál a koponyák hegyére hamu-hegyei közt e tüzek földjén hogy mit jelenthetett itt zarathustra miért teszed mondd jó lesz ott neked a szerelem a kenyér a bitang ÉVTIZEDES FÁJDALMAK SZENVEDÉLYEK 3/3 HA MA MEGKÉRDEZNEK MIÉRT NEM az lenne jó ha víg dalok ficánkol ő az ifjúság kedve támad az embernek hogy az általában múltnak lenyeli a keserű-édes múzsája ceruzámnak FOGLALTAM ANNAK IDEJÉN NYÍLTAN ILYEN SZELLEMBEN ÁLLÁST diktálnád még az iramot pilulát élsz te a fonál nevezett részt más papírra nyomassa és ne könyben nyomja végén anyamadár-szemében versemnek lüktetését NEM ELSŐSORBAN AZ ILYEN
