Irodalmi Szemle, 1988
1988/10 - ÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye (Nagyedik, befejező rész)
1184 Az államelnök és a helyettesei mindaddig tisztségükben maradnának, míg meg nem választanák az új államfőt a végleges alkotmány szerint. A IV. cikkely úgy intézkedik, hogy az átmeneti időszakban a cseh nemzet az állami főhatalmat a nemzetgyűlés útján gyakorolná, amely egyébként a nemzeti bizottság kibővített testületé volna. A nemzetgyűlés tagjainak alsó korhatára a betöltött 30. életév. A VI. cikkely olyan rendelkezést tartalmaz, amely szerint a törvényhozó hatalmat „az ideiglenes államelnök” gyakorolná „a Nemzetgyűléssel és a Törvényhozó Bizottsággal együttműködve” (a cseh nyelvű szöveg szerint „za spoluőinnosti Národnlho shromáždSnl a zákonodarné komise”), mégpedig oly módon, hogy a nemzetgyűlés döntene arról, mi képezné a törvényi rendezés tárgyát, a törvényjavaslatot viszont tárgyi szempontból és szakszerűség szempontjából a bizottság tárgyalná meg. Úgyszintén az államelnök gyakorolná a végrehajtó- és kormányhatalmat „a felelős kormány” útján, amely a miniszterelnökön kívül 12 szakminiszterből állna, valamint tárca nélküli miniszterekből. Az egyik tárca nélküli minisztert az államelnök megbízhatná Szlovákia ügyeinek intézésével. Említést tesz az államtitkári intézményről is. Minden szakminiszter mellett egy, esetleg több álamtitkár álna, aki résztvenne a minisztertanács ülésein — tanácsadó joggal. A törvénytervezet rendelkezése csaknem diktátori hatalommal ruházná fel az államelnököt, aki az átmeneti időszakban biztosítaná „a békét és a rendet”. A VI. cikelyben említett „ideiglenes államelnök” fogalmának a használata demagógiának tűnik, hiszen az előző cikkely szerint az államforma nincs meghatározva, az még a jövő feladata. A XIV., a XV., a XVI. és a XVII. cikkely a bíróságokkal foglalkozik. Arról külön törvénynek kellene intézkednie, hogy mely hivatalok és mely bíróságok maradnak meg Szlovákia területén, s milyen új hivatalokat, bíróságokat vagy állami szerveket kell létrehozni. Ezt a törvényt természetesen a szlovákokkal egyetértésben kellene kidolgozni. A XXIV. cikkely eltöröl minden nemesi címet és előjogot. Úgyszintén eltöröl minden címet és kitüntetést, amelyet az osztrák császár és magyar király, az osztrák és a magyar kormány, valamint a német császár, a német birodalom uralkodói vagy kormányai adományoztak. A nyelvhasználatot a XXV. cikkely szabályozza. A hivatalok és a bíróságok nyelve a cseh volna, viszont azokban a körzetekben, amelyekben egyéb nyelvet is használnak, mindenkinek joga volna a saját nyelvén előterjeszteni beadványait. Azt magától értetődőnek tarja, hogy ezeket majd olyan nyelven intézik, amilyen nyelven írták. A törvények eredeti szövege cseh nyelven készülne. Említettem, hogy a Pantűcek-féle, 33 cikkelyből álló törvénytervezet terjedelmes volt, egészében nem lehetett felhasználni, ezért azt Alois Rašín az október 27-ről 28-ra virradó éjjelen átdolgozta. Csupán 5 cikkelyét vette át kiegészítésekkel, módosításokkal, mégpedig a bevezető részét (csaknem változatlanul), továbbá a III., a IV., a XL, a XII. és a XXIX. cikkelyét. A többit, mint nem időszerűt, figyelmen kívül hagyta. Az elabo- rátum alapgondolatát, a lényegét természetesen átvette, felhasználta. A törvénytervezet fogalmazványa,'69 amit Ragín 28-án délután magával vitt a Nemzeti Bizottságba, ebben a formában született meg: „Létrejött az önálló csehszlovák állam. Hogy az eddigi jogrend folyamatossága megmaradjon az új helyzetben, hogy ne keletkezzenek zavarok és szabályozva legyen az új állami létre való zavartalan átállás, a Nemzeti Bizottság, mint az állami szuverenitás megvalósítója, a csehszlovák nemzet nevében elrendeli: I. cikkely A Csehszlovák Birodalom államformáját a párizsi Csehszlovák Nemzeti Tanáccsal egyetértésben a csehszlovák állam nemzetgyűlése határozza meg, mint a nemzet egyértelmű akaratának szervei. Míg ez meg nem történik, az állami szuverenitást a Nemzeti Bizottság gyakorolja. II. cikkely Az összes eddigi tartományi és birodalmi törvény és rendelet egyelőre hatályban marad.