Irodalmi Szemle, 1988

1988/10 - NAPLÓ - Dobos László: Egyetlen kivezető út a munka (Szőke József 60 éves)

NAPLÓ

E

GYETLEN KIVEZETŐ ÚT A MUNKA

Szőke József 60 éves

Felgyorsult időben rakódnak ránk az évek, szinte furcsa az ünneplés. Hívatlan a hatvan év, hamar jött. Rosszkor. Mert a frázis-világ körbeforgó szédülete után ismét remény; az előre, a felfelé mozgás, az emberközpontú élet reménye.

Remény; nemzedékünk útjait ezzel a szóval kövezték ki még születésünk előtt.

Szőke József hatvan éve ajtónyitás, többféle bölcső, szerelem, lakodalom, ifjúság, férfikor. Az élet természetes dolgairól kellene szólnom. S máris kanyarodom; ezer- kilencszázötven, seregiünk Pozsonyba sok- felől a nagyváros idegenségébe. Én ötvenegyben jöttem. Szőke Jóska már itt van. Az Ifjúsági Szövetség magyar osztályán dolgozik — itt találkoztunk. Ö a később jövők szálláscsinálója, egyszemélyes fogadóbizottság. Vékonydongájú, Jő hangú fiú, meghökkentően magabiztos, s van benne valami gondoskodó melegség, ahogy az emberhez lép.

0 az első pozsonyi idegenvezetőm. Naponta egyedül járja, leltározza a várost. Ösztönös vonzódással a perifériát térképezi: a diákok, az iparosok, katonák, lumpok, ingázók, a kocsmaasztalhoz nyomorodó nők világához olcsó, a legolcsóbb társalgókat, ahola pirltós kenyér már előkelőség. „Proletárok”, magyarázza. Ezt a Pozsonyt mutatja be.

Itt e nagyvárosi idegenségben teregetjük egymás elé életrajzainkat: annyi sár tapadt a cipőnkre, hogy jutna belőle a homlokunkra is. A legdermesztőbb életrajz a Szőke Józsefé: árva gyermek. A testvére nevelte. Hátrány, hátrány ez akkor is, ha a szeretet tenyerén hordanák minden nap. így keserű-édes forrásvidék a gyermekkor.

Majd a háború utáni évek magyar kálváriája.

Ötvenegyben Szőke József a faluról sodródott tétova-bámész fiatalokhoz képest világlátott ember. Megjárta Pestet. Megmerült a fényes szellők nemzedékének élményeiben. Tanul, s közben népi kollégiumokat szervez. Lapot szerkeszt. Részese, szervezője a háború után bontakozó magyar ifjúsági mozgalomnak. A Dózsa György népi kollégiumban lakótársa mindkét Nagy László. Ök tanácsolják az irodalomba.

Tudományos pálya előtt áll, hazatér.

Itthoni állapotok, történelmi mélypont: szétzilált nemzetiségi közösség, nem létező szellemi élet. Szőke József szervezőnek áll. Hivatásos agitátor. Az Ifjúsági Szövetség magyar osztályának előadója. Akkor ez olyan, mint egy nagy építkezés színhelyére érkező első kubikus, az első kőműves vagy az első ács...

Közösségszervező, ha van Ilyen társadalmi státusz.

Nemsokára változik a munkapad: szervező-szerkesztője lesz a háború utáni csehszlovákiai magyar ifjúsági sajtónak. Alapítója, 1952—1970 között főszerkesztője az Üj Ifjúság c. hetilapnak. Tanulmányt érdemlő ideje ez az Űj Ifjúság történetének, s Szőke József szerkesztői életének is. Az Oj Ifjúság e tizennyolc esztendejében műhely is, számos újságírónak iskolapadja, kiröppentő fészek, szellemi támaszpont. Költőket, írókat felfedező és útrabocsátó intézmény.

Szőke József nem volt felülről lefelé intézkedő főszerkesztő, nem volt a központi szervek kedvence, nem volt ideológiai nagymenő — egy volt a szerkesztők közül. A kör közepén állva szerkesztett, s együtt alakult, morzsolódott zsibongó, változó és váltakozó szerkesztőtársaival.

Magyarországról hazatérve Szőke József magával hozza az ottani mozgalmi élet lenyomatát. Fúvásnyi szelet. Magával hozza a szociális igazságosság, a plebejusi életérzés elvethető magvait. Az eszme történelmi célkitűzéseivel való azonosulás mintáját. Szőke s a Magyarországról abban az időben hazatérő kevesek radikalizálódó té-