Irodalmi Szemle, 1988
1988/8 - ÉLŐ MÚLT - Jaroslav Chovanec: Húszéves a csehszlovák államszövetség
976 lödésének a kérdéseit, „törvényszerűen új feladatok keletkeznek a nemzetiségi viszonyok tökéletesítésében”.22 Emellett hangsúlyoznunk kell, hogy ezek a gondolatok és határozatok a szocialista föderáció elveire épülő többnemzetiségű szocialista államban, a nemzetiségi viszonyok államjogi tökéletesítésének továbbfejlesztése területén általános érvényűek és a további fejlődés: a nemzetiségi viszonyok megszilárdítása és tökéletesítése során a csehszlovák szocialista államszövetség — a CSSZSZK — feltételei között is felhasználhatók. ALKOTMÁNYTÖRVÉNY A CSSZSZK-BAN ÉLŐ NEMZETISÉGEK HELYZETÉRŐL — A NEMZETISÉGEK FEJLŐDÉSÉNEK ÉS A CSEH MEG A SZLOVÁK NEMZETTEL VALÓ EGYENJOGÚSÁGÁNAK A BIZTOSÍTÉKA A CSSZSZK-ban a cseh és szlovák testvéri nemzeteken kívül magyar, lengyel, német és ukrán (ruszin) nemzetiségű állampolgárok is élnek. Az 1980-as népszámlálás szerint 1980. november 1-jén területünkön kb. 15 289 000 lakos élt; a Cseh Szocialista Köztársaságban 10 293 000, a Szlovák Szocialista Köztársaságban pedig 4 996 000. A CSSZK-ban 9 734 000 állampolgár cseh nemzetiségűnek, 360 000 szlováknak, 66 000 lengyelnek, 58 000 németnek, 20 000 magyarnak, 10 000 ukránnak, 5000 orosznak vallotta magát. 40 000 volt a más nemzetiségekhez tartozók száma. Az SZSZK-ban 4 322 000 szlovák, 57 000 cseh, 560 000 magyar, 37 000 ukrán, 2000 orosz, 3000 német, 2000 lengyel nemzetiségű állampolgár élt. A más nemzetiségűek száma 13 000 volt.23 Rá kell mutatnunk, hogy a lakosság életszínvonalának emelkedésével és a reprodukáláshoz szükséges kedvező feltételek kialakulásával — szociális és politikai biztonság, a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságának a szavatolása, az állampolgári jogok és szabadságjogok további bővülése, a szocialista demokrácia fejlődése — feltételezhető, hogy a CSSZSZK lakosságának száma fokozatosan növekedni fog. Ez törvényszerűen megköveteli, hogy mind a szocialista föderatív állam — a CSSZSZK —, mind vezető ereje — a CSKP — állandóan figyelmet szenteljen a nemzetek és nemzetiségek sokoldalú fejlesztésének. A CSSZSZK tehát többnemzetiségű szocialista állam, amelyben a szlovák nemzettel együtt — a már említett nemzetiségek is, amelyek a Nemzeti Front politikájának szellemében aktívan részt vesznek közös szocialista hazánk építésében, de további fejlődésük érdekében saját nemzeti életük formáit is fejlesztik.24 Figyelembe véve a fentebb említett tényeket, a CSKP kezdeményezte, hogy a csehek és szlovákok államjogi viszonyának megoldásával együtt a CSSZSZK területén élő nemzetiségek helyzetének a kérdését is oldják meg — a CSSZSZK-ban élő nemzetiségek helyzetéről szóló 144/1968 Tt. számú alkotmánytörvény formájában. Ezt a törvényt a 143/1968 Tt. sz. alkotmánytörvénnyel együtt a Nemzetgyűlés elfogadta, és 1969. január 1-jével lépett hatályba. A csehszlovák szocialista föderáció létrejöttével és a CSSZSZK-ban élő nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény elfogadásával megteremtődtek az államjogi feltételek nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú és gyors fejlődéséhez, valamint politikai, jogi és fokozatosan valódi egyenjogúságuk biztosításához, s ezzel együtt kölcsönös közeledésükhöz. A 144/1968 Tt. sz., a CSSZSZK-ban élő nemzeiségek helyzetéről szóló törvény elfogadásáig deformált volt a nemzetiségek egyenjogúságának és egyáltalán a CSSZSZK-ban élő nemzetiségek helyzetének, valamint a csehek és szlovákok államjogi vizsonyának a megoldása, ill. a szlovák nemzetnek és Szlovákiának a CSSZSZK-n belüli helyzete.25 A CSSZSZK-ban élő nemzetiségek helyzetének az említett alkotmánytörvényben rögzített megoldása a CSSZSZK alkotmányával szemben lényeges javulást jelent valamennyi nemzetiség számára (beleértve a német nemzetiséget is), mert ez nemcsak az állampolgárok és a nemzetiségek tagjainak az individuális állampolgári jogait rögzíti, hanem a nemzetiségeket egészként is akceptálja, ill. helyzetüket politikai és államjogi szempontból Is mint etnikai kollektíváknak a helyzetét értelmezi. Ez az alkotmányjogi elv az említett alkotmánytörvény 1. cikkelyében található s a következőképpen van megfogalmazva: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, mint a cseh és a szlovák nemzet, valamint a köztársaság területén élő nemzetiségek közös állama a szocialista demokrácia és az internacionalizmus szellemében a magyar, a német, a lengyel, az ukrán (ruszin) nemzetiségnek biztosítja a sokoldalú fejlődés lehetőségeit és eszközeit.” Ezt az
