Irodalmi Szemle, 1988
1988/8 - ÉLŐ MÚLT - Jaroslav Chovanec: Húszéves a csehszlovák államszövetség
977 elvet konkrétan az idézett alkotmánytörvény további cikkelyei taglalják. Az alkotmánytörvény 2. cikkelye rögzíti: „A nemzetiségek létszámuknak megfelelően nyernek képviseletet a képviselő-testületekben és más választott szervekben.” Az idézett cikkely azt jelenti, hogy a nemzetiségek képviseltetik magukat a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népképviseleti szerveinek egész rendszerében — a Szövetségi Gyűlésben, a Cseh Nemzeti Tanácsban, a Szlovák Nemzeti Tanácsban és mindkét nemzeti köztársaság — a Cseh Szocialista Köztársaság, ill. a Szlovák Szocialista Köztársaság — valamennyi fokú nemzeti bizottságaiban.26 Ezenkívül a nemzetiségek egyenjogúsága a cseh és szlovák nemzettel az idézett cikkely szerint más választott szervekben is biztosított, például a legmagasabb fokú képviseleti szervek (Szövetségi Gyűlés, Cseh Nemzeti Tanács, Szlovák Nemzeti Tanács) bizottságaiban, albizottságaiban és munkacsoportjaiban, az igazságszolgáltatásban, a nemzeti bizottságok tanácsaiban és szakbizottságaiban stb. A nemzetiségek más állami szervekben is képviseltetik magukat, tagjaik különböző funkciókat, pl. a nemzeti köztársaságok néhány minisztériumában miniszteri és miniszterhelyettesi tisztségeket látnak el. Valamennyi fokú és típusú nemzeti bizottságokban is jelentős tisztségeket töltenek be (jnb- és hnb-elnökök, -alelnökök), főként a nemzetiségileg vegyes adminisztratív-territoriális egységekben. Jelentős gazdasági funkciókat, valamint a CSSZSZK politikai rendszerének egyes szerveiben beleértve a CSKP-t, SZLKP-t és a Nemzeti Frontot is — bizonyos tisztségeket látnak el. A nemzetiségek és nemzetek egyenjogúsága a CSKP és az SZLKP vezetésével a társadalmi-politikai gyakorlatban is realizálódott. A nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény 3. cikkelye rögzíti: „A magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségű állampolgároknak nemzeti fejlődésük érdekeinek megfelelő terjedelemben és a törvény által megszabott feltételek között biztosítják: a) a saját nyelvükön való művelődés jogát; b) a sokoldalú kulturális fejlődés jogát; c) hivatalos érintkezések során a saját nyelv használatát az illető nemzetiség lakta területeken; d) a nemzetiségi kulturális-társa- dalmi szervezetekben való tömörülés jogát; e) a saját nyelvű sajtóra és tájékoztatásra való jogot. A felsorolt jogok terjedelmét és feltételeit törvények szabályozzák.” Az idézett cikkelyben azok a jogok vannak rögzítve, amelyek döntőek és közvetlenül szükségesek a nemzetiségek sajátos nemzeti jellegének a megtartásához és kultúrájuk fejlődésének a biztosításához. A nemzetiségek anyanyelvén történő művelődés jogát mindkét nemzeti köztársaságban gyakorolják. Ezt a jogot az iskola- rendszer biztosítja, amely a csehszlovákiai iskolai művelődési rendszer szerves része.27 A nemzetiségeknek a 3. cikkelyben idézett többi joga és kötelessége azzal realizálódik, hogy megalakulj- több nemzetiségi kulturális intézmény és szervezet, amelyek teljes mértékben biztosítják a nemzetiségek kulturális életét. A CSSZSZK-ban élő nemzetiségeknek saját hivatásos színházaik, hivatásos, félhivatásos és amatőr ének- és táncegyütteseik működnek. A nemzetiségek nyelvén megjelenik a napi sajtó, szak- és tudományosismeretterjesztő folyóirataik vannak. Kiadóik szépirodalmat és tudományos irodalmat adnak ki. A nemzetiségeknek saját irodalmuk van, íróik és költőik az írószövetségben sajáj- szekciókat létesítettek.28 A Csehszlovák Rádió és Csehszlovák Televízió a nemzetiségek nyelvén is sugároz műsort. Saját kulturális szervezeteik léteznek: az SZSZK-ban a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége), a KZUP (Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége) — mindkét szövetség az SZSZK Nemzeti Frontjának tagja; a CSSZK-ban a PZKO (Lengyel Kulturális-Művelődési Szövetség) és a Csehországban Élő Német Nemzetiség Kulturális Egyesülete — ezek a CSSZK NF tagjai. A nemzetiségek egyenjogúsága a cseh és szlovák nemzettel az idézett törvény 4. cikkelyében specifikus módon van kifejezve: a szocialista internacionalizmus szellemében rögzíti, hogy a CSSZK valamennyi állampolgára szabadon és saját meggyőződése szerint dönthet nemzetiségi hovatartozásáról. Nemzetisége nem jelenthet hátrányt a politikai, gazdasági és társadalmi életben való érvényesülése során. Ez a cikkely tiltja az elnemzetietlenítésre irányuló mindenfajta erőszakot. A nemzetiségek egyenjogúságának biztosítéka, hogy a nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény 5. cikkelyének 2. bekezdése rögzíti: a nemzeti tanácsok törvényei megszabják, mely képviseleti szervek és végrehajtó szervek mellett létesülnek olyan szervek, amelyek biztosítani fogják a nemzetiségek jogainak az érvényesítését. Az idézett alkotmánytörvény 5.
