Irodalmi Szemle, 1988
1988/8 - ÉLŐ MÚLT - Jaroslav Chovanec: Húszéves a csehszlovák államszövetség
970 hogy a szlovákok modern nemzetté váljanak.1 Csehszlovákia Kommunista Pártja a München előtti burzsoá demokratikus CSSZK-ban az egyetlen olyan szervezett erő volt, amely megalakulását követően azonnal harcba szállt az uralkodó burzsoázia ellen, a munkásosztály és valamennyi dolgozó érdekeiért. Ezt az osztály-szociális és politikai jogokért vívott harcot ösz- szekötötte a nemzeti jogokért indított harccal. A marxizmus—leninizmus klasszikusainak a szocialista forradalomról és a nemzetiségi kérdésről szóló tanítását követve tudta, hogy csak a szocialista forradalom győzelmével és a munkásosztály hatalomra jutásával szüntethető meg az osztály-szociális és nemzetiségi elnyomás, s oldható meg igazságos, marxista-leninista elveken a nemzetiségi kérdés.2 A fasizmus elleni nemzeti felszabadító harcban létrejöttek a feltételek a cseh és szlovák nemzet, valamint a Csehszlovákiában élő nemzetiségek osztály-szociális és nemzeti érdekeinek igazságos alapokon történő megoldásához. A szlovák nemzeti felkelésben főleg a kommunisták és a Szlovák Nemzeti Tanács tűzték programjukra a CSSZK megújítását az „egyenlő az egyenlővel” elv alapján, amelynek szocialista föderáció formájában kellett kifejezésre jutnia.3 Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy az sznf idején a szlovák kommunisták és az SZNT említett programjához — a megújított CSSZK-ban a csehek és szlovákok viszonyának föderatív formában történő rendezése — csatlakozott két cseh illegális antifasiszta kommunista csoport: a Predvoj és a Zprávy.4 Ebben az időszak ban a CSKP moszkvai vezetősége, főleg Klement Gottwald és Ján Sverma is foglalkoztak a gondolattal, hogy a CSSZK-t szocialista államszövetség formájában újítsák meg.5 A föderatív csehszlovák állam megalakításáról vallott nézetek kikristályosodása 1945-ben következett be. Ebben az időszakban Szlovákia Kommunista Pártja és a Szlovák Nemzeti Tanács olyan jelentős dokumentumokat fogadtak el, amelyekben a csehek és szlovákok államjogi v.szonyának föderáció formájában történő elrendezését követelték. Ezek a következők voltak: a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. február 4-én elfogadott manifesztuma, Gustáv Husák elvtársnak az SZLKP 1945. február 28. és március 1. között megrendezett kassai konferenciájára kidolgozott referátuma és a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. március 2-án elfogadott határozata, amely az SZNT küldöttségének kötelező érvényű irányelve lett. E küldöttség 1945 márciusában Moszkvában részt vett a Kassai Kormányprogram megtárgyalásán. A moszkvai tárgyalásokon a kommunistáknak nagy küzdelmet kellett vívniuk a burzsoá ellenállás képviselőivel, főleg a csehek és szlovákok államjogi viszanyának az elrendezéséről a megújított Csehszlovák Köztársaságban. Edvard Beneš és hívei a köztársaságot a München előtti rend és a cseh- szlovakizmus ideológiája alapján akarták megújítani. A kommunisták a Csehszlovák Köztársaságnak osztály-szociális és nemze- tileg igazságos alapokon történő megújítását szorgalmazták, s ez végső fokon sikerült is nekik. A Kassai Kormányprogram tartalma ezt bizonyítja. A moszkvai tárgyalásokon megfogalmazott és 1945. április 5-én kikiáltott Kassai Kormányprogram a csehek és szlovákok államjogi kérdéseit föderatív alapokon rendezni kívánó kommunisták és a cseh- szlovakizmus ideológiáján nyugvó egységes centralista állam platformját képviselő csehszlovák nacionalista burzsoázia közötti kompromisszumot jelentette.6 A Kassai Kormányprogram ennek ellenére pozitív jelentőségű, mert elismerté a szlovák nemzetet és elfogadta az „egyenlő az egyenlővel” elvet, elismerte az SZNT-t mint a szuverén szlovák nemzet reprezentánsát és mint a törvényhozó, kormányzó és végrehajtó hatalom képviselőjét Szlovákiában, elfogadta a kormánynak azt a konstitúciós kötelezettségét, hogy a szlovák és cseh nemzet viszonyának jövendő alkotmányos megoldása során alkotmányba lesznek foglalva a törvényhozó, kormányzó és végrehajtó hatalom szlovák nemzeti szervei olyan formában, ahogyan azok a szlovák nemzeti felkelésben megalakultak és ahogyan az SZNT-ben működtek.7 A Kassai Kormányprogramot értékelve egyebeken kívül arra is rámutathatunk, hogy a szlovák nemzeti szervek helyzetével és egyáltalán a szlovák kérdéssel kapcsolatban a Kassai Kormányprogram említett megfogalmazása végső soron nem gördített akadályt a föderatív rendezés elé. De a további, nemzeteink közötti államjogi fejlődés nem ebben az irányban haladt. A Kassai Kormányprogram alapján jött létre a csehek és szlovákok közötti kapcsolatok államjogi rendezése aszimmetrikus modelljének az alapja, amelyet az-
