Irodalmi Szemle, 1988
1988/8 - ÉLŐ MÚLT - Jaroslav Chovanec: Húszéves a csehszlovák államszövetség
971 tán a Csehszlovák Köztársaság 1948. május 9-i alkotmányában rögzítettek. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács a CSSZK föderatív elrendezéséről 1945. május 26-án terjesztette elő az utolsó javaslatokat. Ezekben felvetette, hogy kezdjenek tárgyalásokat az első prágai egyezményről, ám e javaslatokat még napirendre tűzésük előtt elutasították. Az 1948-as győzelmes február eldöntötte a hatalomért vívott harcot. Megteremtődtek tehát az objektív feltételek a csehek és szlovákok egyenjogúságának föderáció formájában történő institucionális kifejezésére, a proletárdiktatúra típusú új szocialista államban. Bár a május 9-i alkotmány deklarálta az alapvető követeléseket a szlovák nemzet önállóságáról, nem aknázta ki következetesen azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a csehek és szlovákok közötti viszonyokat mindkét nemzet számára egyformán elrendezhették volna. Az alkotmány inkább a nemzetiségi kérdés megoldásának aszimmetrikus modelljét erősítette meg, amelyet sui generis megoldásnak neveztek, ám ez nem adta meg teljes mértékben a szlovák nemzet önmegvalósításának lehetőségét, a gazdasági, társadalmi-politikai és főleg az állami élet minden területén. Fel kell hívnunk a figyelmet azonban arra a jelentős tényre, hogy a szlovák népnek a CSSZK 1920. évi alkotmányában rögzített helyzetét véve alapul, amely a csehszlova- kizmus állami ideológiájából indult ki, a csehek és szlovákok a május 9-i alkotmányban rögzített helyzete és egyenjogúsága nagy lépés volt előre, habár a szlovák nemzet helyzetének ez a megoldása, ahogyan azt a május 9-i alkotmány indoklása is bizonyítja, sem autonómiának, sem föderációnak nem volt nevezhető. Felmerül a kérdés, hogy — bár specifikus csehszlovák feltételekről volt szó — nem kellett volna-e a kérdés megoldását a világon az első szocialista föderáció mintájában — a szovjet föderáció különféle formáiban és tapasztalataiban — keresni.8 Az ún. burzsoá nacionalisták ellen indított későbbi harc ezeket a viszonyokat, főleg a szlovákok egyenlőtlen helyzetét politikai síkon még jobban deformálta. Mindez jellegzetesen az indok nélküli centralizálásban és különféle intézkedésekben nyilvánult meg. Az 1960-as csehszlovák alkotmány szintén a nemzetiségi kérdés aszimmetrikus megoldásának a modelljét vette át. Ezt az aszimmetriát még tovább mélyítette főleg azzal, hogy a szlovák nemzeti szervek minden jogkörét leépítette és végrehajtó szervüket — a Megbízottak Testületét — megszüntette. 1964-ben a CSKP KB és az SZLKP KB azzal akart javítani ezen az állapoton, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács jobb működéséről hozott intézkedésket. Ezek azonban semmiképpen sem jelenthettek döntő fordulatot a csehek és szlovákok államjogi viszonyainak rendezésében, s még a legjobb esetben is csak visszatérhettek ahhoz a helyzethez, amely az 1960- as csehszlovák alkotmány elfogadása előtt uralkodott. A csehek és szlovákok államjogi viszonyainak minőségileg más elveken — a nemzetek önrendelkezési jogának következetesen marxista elvein — történő rendezése csak 1968-ban, néhány, a társadalmunkban a múltban előforduló deformáció és hiba eltávolítása után vált lehetővé. A csehek és szlovákok államjogi viszonyainak bonyolult fejlődésére, illetve a nemzetiségi kérdés megoldására Gustáv Husák elvtárs mutatott rá: „A CSKP fokozatosan elsajátította a még nálunk is bonyolult és érzékeny problémakörhöz való lenini hozzáállást. A burzsoázia szívós ellenállását letörve kiharcolta a szlovák nemzet önállóságát, egyenjogúságát és sikerült érvényesítenie a Szlovákiát a cseh országrészek szintjére emelő gazdasági kiegyenlítődésnek az irányvonalát. Kiküszöbölte azokat a hibákat, amelyek az ehhez a kérdéshez való hozzáállásban a szocialista építés szakaszában is megnyilvánultak és amelyek ellentétben álltak a nemzetiségi politika elveivel. A pártnak ez az igyekezete törvényszerűen a CSSZSZK föderatív elveken nyugvó rendezésébe torkollt, amely a soknemzetiségű Szovjetunió gazdag tapasztalataiból merített.”9 AZ ÁLLAMSZÖVETSÉG — A FEJLŐDÉS, AZ EGYENJOGÚSÁG, NEMZETEINK ÉS NEMZETISÉGEINK KÖZELEDÉSÉNEK ÁLLAMJOGI ALAPJA Csehszlovákia Kommunista Pártja, Szlovákia Kommunista Pártja és a Szlovák Nemzeti Tanács a nemzetiségi kérdésnek a nemzetek önrendelkezési joga, a szocialista internacionalizmus, az önkéntesség és egyenjogúság marxista-leninista elvein nyugvó államjogi rendezéséről 1968. október 27—28-án realizálták elképzelésüket,
