Irodalmi Szemle, 1987

1987/9 - ÉLŐ MÚLT - Csáky Károly: Néprajzkutatásunk úttörője

ÉLŐ MÚLT

hogy ebben az időben, vagy már előbb is az Ipolyság környéki falvakban, Ipolyfö- démesen és Szécsénkén tanított.

Ág Tibor úgy tudja, hogy 1939/40-ben Manga az őgyallai iskola pedagógusa volt. Lehet, de a Mitológiai dolgozatok című írásából az derül ki, hogy Manga már Jóval előbb is ezen a helyen működött. Hisz munkája 1937-ben jelent meg a Magyar írásban7, s ebben az ógyallai diákjaitól gyűjtött adatokat teszi közzé.

Itt jegyezzük meg, hogy a Manga Jánosról szóló eddigi írásokban több egymásnak ellentmondó adat is előfordul. A .Néprajzi Hírek 1977/3—4. számában például az olvasható, hogy Manga — amint már említettük — 1941-ig dolgozott felvidéki tanítóként. Ugyanitt néhány sorral lejjebb már azt közlik, hogy 1939-ben Györffy támogatásával a Néprajzi Múzeumba került, majd 1960-ban annak főigazgatója lett.8

A Néprajzi Lexikon közlése szerint9 Mán" ga 1941-ben került az intézetbe, s annak főigazgató-helyettese volt. A lexikon továbbá arról is tájékoztat, hogy kutatónk 1941-ben a kolozsvári egyetemen doktorátust szerzett. Küllős Imola szerint viszont Manga 1942-ben szerzett doktori címet, és nem Kolozsvárott, hanem Budapesten, a Nyitra megyei magyarság népszokásairól írt értekezésével. Nekünk itt nem áll módunkban az adatok pontosítása; csupán a tévedések korrigálásának mielőbbi szükségességére hívjuk fel a szakemberek figyelmét.

Visszatérve az indulás éveihez, elsősorban a hazai magyar lapokban megjelent publikációit szeretnénk számba venni. Azokat az írásokat, amelyekről a szakirodalom eddig egyáltalán nem vett tudomást, vagy legalábbis nem tett említést róluk. Pedig az életmű egészét vizsgálva talán ezek a munkák is fontosak lehetnek számunkra.

KISEBB ÍRÁSAI A HÉTBEN

A Hét című társadalmi hetilap Ipolyságon jelent meg 1929-től a harmincas évek közepéig. Főszerkesztője dr. Salkovszky Jenő ügyvéd volt. A lap hasábjain láttak napvilágot Manga első írásai (tudomásunk szerint tizenhat); helytörténeti és néprajzi jellegű munkák, valamint elbeszélések.

Manga irodalmi próbálkozásai magukon viselik a kezdő író valamennyi hibáját.

Elbeszélései erőtlenek. Hősei falusi szegényemberek (Ferkó karácsonya, 1929/12) vagy eltévelyedett férjek (Isten engem úgy segítsen, 1930/5), akik jobb sorsra vágynak, majd megtérnek, illetve megbékélnek. Az igazi béke című írás (1930/16) hőse azonban már olyan fiatalember, aki a háborúból hazatérve szembeszáll Istennel. Az erdei kunyhó lakójában (1930/40) a főúri családból származó aszkéta férfi tragédiáját mondja el. Az adóhátralékban János gazda és családja kesereg a szegénység miatt (1930/50), majd az adóvégrehajtóval civakodik.

Az áldomás című írásból (1931/22) is hiányzik az az érték, amely a művet megkülönböztetné a mindennapi konzumcikk- től. Csupán egy-egy találó leírásra, jellemzésre érdemes figyelnünk. Manga novellakísérleteinek később nem akadunk nyomára. Ogy látszik, maga is rájött, hogy nem ez az igazi műfaja. A néprajz-, illetve hely- történetírásban már az induláskor is többet tudott nyújtani, mint elbeszéléseiben.

Helytörténeti jellegű írásai közt több mondafeldolgozást találunk, így A szé- csénkei templom múltja (1929/4) című munkáját, amely igazolja, hogy a kezdő pedagógus nemcsak oktatott Szécsénkén, hanem annak hagyományait is kutatta.

A Hét 1929/7. számában a szülőfalujában közismert helyi mondák közül mutatott be kettőt. Az egyik a pereszlényi Kígyódomb eredetéről szól, a másik a Jóvíztó legendája — ez utóbbit még ma is ismerik Manga falujában.

Másik működési helyéről, Ipolyfödémes- ről írt dolgozata A Hét 1931/23. számában jelent meg Födémes múltjából címmel, melyben elmondja az „egyszerű, nőtás lelkű földművesek” falujának történetét és az azt övező mondákat.

A Hét 1930/4. számában Manga Farsangi történet című írását találjuk, amely értékes néprajzi adatokat tartalmaz.

A farsangi fánkról című írás A Hét 1932/3. számában látott napvilágot. Mindkét írását egy-egy történetként adja elő, ám a néprajzi író ez esetben is jelesebbre vizsgázott, mint a novellista.

Néprajzi szempontból A Hétben megjelent s általunk felkutatott írások közül legértékesebb a Luca alakja a falusi nép bobanás hitében című dolgozat (1930/50), melyben a Luca-esti misztikus szertartások közül is megemlít néhányat, valamint több Luca-napi előírást és tilalmat is leír.