Irodalmi Szemle, 1987
1987/9 - ÉLŐ MÚLT - Csáky Károly: Néprajzkutatásunk úttörője
ÉLŐ MOLT CSAKY KÁROLY NEPRAJZKUTATASUNK ÚTTÖRŐJE (10 éve halt meg Manga János) M anga János, a kiváló magyar folklorista, népünk hagyományainak és művészetének sokoldalú kutatója tíz éve halott. Munkásságát nekünk, szlovákiai magyaroknak jól kéne ismernünk, hiszen vidékünkön, a ma közigazgatásilag Ipolysághoz tartozó Pereszlényben született 1906. június 24-én. Az Ipoly mentéről indult, s Szlovákia különböző tájain tevékenykedett hosszabb-rövidebb ideig. A két háború közti időben a szlovákiai magyarság szellemi-kulturális életének megbecsült egyénisége volt. Tanított és tanult maga is; kutatott és publikált, bekapcsolódott a munkásmozgalomba, szerkesztette a bratislavai rádió magyar nyelvű iskolaműsorát és népzenei adásait. Tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak, ismeretterjesztő előadásokat tartott, s baloldali lapoknak irt. Tichy Kálmán és Khín Antal mellett a hazai magyar etnográfia, illetve folklórkutatás úttörője lett. Bartók Béla irányításával a Csallóköz s az Ipoly mente után a Nyitra vidéki magyar falvakban kezdett népzenét gyűjteni. A gyűjtések eredményeként 1935-ben megjelent a Nótafa című kötet, s a Zobor-vidék magyarságának népszokásairól csakhamar doktori disszertációt írt. Értékes tanulmányát Ünnepi szokások a Nyitra megyei Menyhén címmel 1942-ben Budapesten könyv alakban is kiadták. A második világháború után Manga János Magyarországra került, de kapcsolatai a szülőfölddel, Dél-Szlovákia tájaival ezután sem szakadtak meg. Visszatért ide akkor is, amikor már felelős beosztásban dolgozott. Budapesten is szószólója lett a magyar és a szlovák nép baráti együttműködésének. „Igen jól ismerte a szlovák népművészetet, népköltészetet és a magyar és szlovák népi kultúra kölcsönhatásának egyik leghivatottabb vizsgálója volt.”1 A magyarországi Vanyarc község szlovák lakosainak népi hagyományairól monográfiát is írt. Ogy gondolom, a bevezetésként említett kutatói érdemek is indokolttá, illetve szükségessé teszik a Manga-életművel való ismerkedésünket, annál is inkább, mert hazai magyar kulturális köreinkben eddig nem sokat foglalkoztak Manga Jánossal. 1986-ban, születésének 80. évfordulóján tudomásom szerint csak Nagykürtösön emlékeztek meg róla.2 Honi magyar sajtónk sem bővelkedett az emlékező írásokban. Csupán az Oj Szó3 és a Szabad Földműves4 közölt egy-egy cikket. AZ INDULÁS ÉVEI Pályafutását Manga János tanítóként kezdte. Hogy mikor hol tanított, pontosan nem tudjuk. Érdemes lenne az egykori osztálykönyveket felkutatni, ha egyáltalán még megvannak valahol, talán ezek pontosan nyomra vezethetnének bennünket. Ág Tibor szerint5 Manga a ligetfalusi állami népiskola magyar osztályaiban oktatott először. Ez 1929-ben lehetett, mivel az egyik nekrológíró6 is úgy tudja, hogy ettől az évtől 1941-ig Manga felvidéki tanítóként dolgozott. Viszont azt is tudjuk, hogy 1929-ben és 1930-ban a kezdő tanító írásai sorra jelentek meg A Hét című ipolysági lap hasábjain, s így nincs kizárva,