Irodalmi Szemle, 1987

1987/9 - ÉLŐ MÚLT - Csáky Károly: Néprajzkutatásunk úttörője

ÉLŐ MOLT CSAKY KÁROLY NEPRAJZKUTATASUNK ÚTTÖRŐJE (10 éve halt meg Manga János) M anga János, a kiváló magyar folklo­rista, népünk hagyományainak és művészetének sokoldalú kutatója tíz éve halott. Munkásságát nekünk, szlovákiai magyaroknak jól kéne ismernünk, hiszen vidékünkön, a ma közigazgatásilag Ipoly­sághoz tartozó Pereszlényben született 1906. június 24-én. Az Ipoly mentéről in­dult, s Szlovákia különböző tájain tevé­kenykedett hosszabb-rövidebb ideig. A két háború közti időben a szlovákiai magyarság szellemi-kulturális életének megbecsült egyénisége volt. Tanított és tanult maga is; kutatott és publikált, be­kapcsolódott a munkásmozgalomba, szer­kesztette a bratislavai rádió magyar nyel­vű iskolaműsorát és népzenei adásait. Tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak, ismeretterjesztő előadásokat tartott, s bal­oldali lapoknak irt. Tichy Kálmán és Khín Antal mellett a hazai magyar etnográfia, illetve folklór­kutatás úttörője lett. Bartók Béla irányítá­sával a Csallóköz s az Ipoly mente után a Nyitra vidéki magyar falvakban kezdett népzenét gyűjteni. A gyűjtések eredmé­nyeként 1935-ben megjelent a Nótafa című kötet, s a Zobor-vidék magyarságának nép­szokásairól csakhamar doktori disszertá­ciót írt. Értékes tanulmányát Ünnepi szo­kások a Nyitra megyei Menyhén címmel 1942-ben Budapesten könyv alakban is ki­adták. A második világháború után Manga János Magyarországra került, de kapcso­latai a szülőfölddel, Dél-Szlovákia tájai­val ezután sem szakadtak meg. Visszatért ide akkor is, amikor már felelős beosztás­ban dolgozott. Budapesten is szószólója lett a magyar és a szlovák nép baráti együttműködésének. „Igen jól ismerte a szlovák népművészetet, népköltészetet és a magyar és szlovák népi kultúra kölcsön­hatásának egyik leghivatottabb vizsgálója volt.”1 A magyarországi Vanyarc község szlovák lakosainak népi hagyományairól monográfiát is írt. Ogy gondolom, a bevezetésként említett kutatói érdemek is indokolttá, illetve szük­ségessé teszik a Manga-életművel való ismerkedésünket, annál is inkább, mert hazai magyar kulturális köreinkben ed­dig nem sokat foglalkoztak Manga János­sal. 1986-ban, születésének 80. évforduló­ján tudomásom szerint csak Nagykürtösön emlékeztek meg róla.2 Honi magyar saj­tónk sem bővelkedett az emlékező írá­sokban. Csupán az Oj Szó3 és a Szabad Földműves4 közölt egy-egy cikket. AZ INDULÁS ÉVEI Pályafutását Manga János tanítóként kezd­te. Hogy mikor hol tanított, pontosan nem tudjuk. Érdemes lenne az egykori osztály­könyveket felkutatni, ha egyáltalán még megvannak valahol, talán ezek pontosan nyomra vezethetnének bennünket. Ág Tibor szerint5 Manga a ligetfalusi ál­lami népiskola magyar osztályaiban okta­tott először. Ez 1929-ben lehetett, mivel az egyik nekrológíró6 is úgy tudja, hogy ettől az évtől 1941-ig Manga felvidéki tanítóként dolgozott. Viszont azt is tudjuk, hogy 1929-ben és 1930-ban a kezdő tanító írásai sorra jelentek meg A Hét című ipolysági lap hasábjain, s így nincs kizárva,

Next

/
Thumbnails
Contents