Irodalmi Szemle, 1987

1987/9 - ÉLŐ MÚLT - Fónod Zoltán: Megmozdult világban ... 8.

ÉLŐ MOLT

százezernyi magyar vöröskatona áldozatos harcát a szovjet hatalom oldalán, az intervenciósok ellen napjaink magyar és szovjet történelemtudománya is rendkívül nagyra értékeli.

A magyar október tragikumának tanulságait kereste 1937 novemberében, amikor Tor- may Cecil Bujdosó könyve hitelrontóan támadta 1918 őszirózsás forradalmát. Az „októberbecsmérlés nem más, mint a vádlott arroganciája, mely a népítéletnek még a jogát is elvitatja” — írta Fábry, és az osztályfájdalom megnyilvánulásának tekintette a könyvet.54 A bujtogató könyv — írta találóan Fábry — a vak nemzetszemléletet szolgálta, mely „nemzet- és emberséggyilkoló vitustáncba” vitte a magyarságot.55

A szolganemzet félelme diktálta, hogy jelentéktelenebb eseményekre is reagáljon l Kultúr egy ezmény, Halhatatlan Habsburgok, Frigyes főherceg stb.). 1937 szeptemberében Egy sírt, hol nemzet süllyed el címmel a magyar szabadságharcot idézte, de szeme a baszk szabadságharcra szegeződött, a korabeli „kereszteslovagok” [Franco, Mussolini,, Hitler) szégyenteljes támadása miatt.

„A haza imádságos áhítata nem lehet sem a patópálság, sem a kvaterkahazafiság igazoló példája” — írta Kölcsey halálának századik évfordulóján, megállapítva: „A nemzeti érzés, mely a Kölcseyk korában egyet jelentett a haladással, ma a fasizmus síkján haladásellenes eszköz.”58 A „Nekünk Mohács kell” fájdalmával idézte a kort,, Kölcsey szavaival üzent a kortársaknak: „Járom a gyáván!” Máskor a Budai Képes Krónikát idézte, hogy a „germán dühvei kegyetlenkedő” Péterek veszedelmére figyelmeztessen.57 A konjunkturális embertelenség idején magyar emberpéldák kerültek a tollára.. Ezek a példák messzehangzón a vox humana szavait hirdetik. Aktualizált történelem?

— kérdezhetnénk ma már. — Az is. Legfőképpen azonban nagy hatású, igazmondó publicisztika, a veszély legnehezebb óráiban.

írásaiban újra és újra visszatért ahhoz a fájdalmas és tragikus kérdéshez, melyet a zsidóüldözés jelentett. Emberségszemléletének egyik fényes bizonyítéka ez a bátor kiállás, mely kezdettől fogva jellemezte Fábryt. Nem nemzetben, nem fajban gondolkodott elsősorban, hanem emberségben. Természetesnek és magától értetődőnek vette a nemzeti és faji kötöttségeket. „Az antiszemitizmus — írta 1934-ben — mindig és. mindenütt a reakció szolgálatában állt... nem valami véletlen mellékjelensége vagy gyermekbetegsége a nemzetiszocializmusnak, de a magja, a tengelye vagy ahogy Hitler maga mondja: a nemzetiszocializmus hajtómotorja.”58 Történelmi példákkal bizonyította,, hogy az antiszemitizmus és a zsidóheccek a középkori Spanyolországban, a cári Oroszországban és a császári Ausztriában mindig a népbutítás eszközéül szolgáltak.

„Az antiszemitizmus — írta A testet öltött ige című cikkében — a misről beszélés halandzsája. Ha a zsidók nem lennének: ki kéne őket találni. Az antiszemitizmus a demagógia sommás érve, a zsidó mindig kéznél levő bűnbak.”59 A sioni bölcsek jegyzőkönyve (Hitler, Franco, Marton, Hlinka, Maurras, Cuza, Streicher „erkölcsigénye”) „fasizmus néven a legteljesebb gengsztervalósággá terpeszkedett!” — állapította meg Fabry. S nemcsak a „buták szocializmusának” mondta az antiszemitizmust, hanem a „kényelmesek és gyávák, a felelőtlenek és szolgák” önigazolásának is.60 A „védekezésre kényszerült kultúra”, a „férfiak ügye” nevében tiltakozott az ellen, hogy Kassa város polgármestere a nemzeti öntudattól áthatott főiskolások jelenlétét sürgette a műegyetemen, hogy „a magyar zsidók visszavonuljanak odvaikba”. Fábry nemzetiségi izgatással vádolta a polgármestert. „Az antiszemitizmus mindig zsidót mond — állapította meg Fábry —, de sanda mészáros módján mindig mást talál. Kassín nem a magyar zsidók hangoskodnak. Kassán magyarok beszélnek magyarul.”61

A „másról beszélés halandzsája” — hangoztatta Fábry — zsidó győzelemként könyvelte el az 1917-es októberi forradalmat, a magyar őszirózsás forradalmat, és a spanyol nép szabadságharcában is a zsidókat tette bűnbakká.62 A magyarországi zsidótörvényt a német elnyelés, a cselédsors bevezetőjének mondta 1938 májusában, világnézeti pogromnak, amikor a „zsidók sárga foltjánál... szégyenítőbben világít a magyarok szégyenfoltja”.63 A fasizmus emberzüllesztő hatását bizonyította Gogánál,64 s az importáru kézjegyét a magyar szolga-antiszemitizmusban. „A magyar antiszemitizmus mai formája

— importáru. Sem 1848, sem 1867 ilyet nem ismert, és nem tűrt meg ... A magyar antiszemitizmus ennél is több: árulás... Hárommillió koldus jobbágysorsa, kilencmillió magyar gyarmati cselédjövője tiltakozik a hamis hang és vád ellen. A hang másra kell,.