Irodalmi Szemle, 1987
1987/7 - Gál Sándor: A Fábry Napok genezise
a tudományosság irányába kell továbbfejleszteni. Bevallom őszintén, az idő tájt — ezt szorgalmazva — olykor átestünk a ló másik oldalára is. De mindez együtt hozta meg azokat a tapasztalatokat, amelyek az arányok kiegyensúlyozott elosztását a későbbiek során lehetővé tették. Az is lényegesen megkönnyítette a helyzetemet — helyzetünket —, hogy a következő években a Csemadok JB elnökeként erőteljesebben részt vehettem a szervezőbizottság munkájának irányításában. A továbbhaladást szorgalmazva fölvettem a kapcsolatot a Csemadok KB-val, a Madách Kiadóval, valamint a Szlovákiai írószövetség Magyar Szekciójával. Terveink, elképzeléseink mindenhol megértésre találtak, bár akadtak módosító elképzelések és javaslatok is. Ebben az időszakban kapcsoltuk be a Csemadok rozsnyói és tőketerebesi járási bizottságait a rendezvénysorozatba, s ezzel az V. Fábry Napokat lényegében kerületi rendezvénnyé tágítottuk. Javaslatunkra mind a Madách Kiadó, mind a Magyar Szekció vezetősége levélben reagált. Az 1975. X. 1-jén keltezett levélben a Magyar Szekció vezetősége az alábbiakat közölte: „A Szlovák írók Szövetsége Magyar Szekciójának vezetősége szeptemberi ülésén megtárgyalta a Fábry Napok rendezésére tett javaslatukat, s azzal lényegében egyetértünk ... A Fábry- ról szóló előadásokra elsősorban kritikusokat és az ő életével foglalkozó írókat kellene meghívni.. A Madách Könyvkiadó is pozitívan reagált javaslatainkra. Fónod Zoltán, a kiadó igazgatója válaszlevelében a következőket írta: „Az 1976-os Fábry Napok újszerű megrendezésére tett javaslatukat megkaptuk. Kiadónk megérti az ügy fontosságát, nagy horderejét könyvkiadásunk fejlesztésében és olvasóközönségünk aktivizálásában. A javaslatot jónak tartjuk s elvben támogatjuk is.” Fónod Zoltán a továbbiakban a kapcsolat gyakorlati kérdéseivel foglalkozik, s több olyan elképzelést fogalmaz meg, amely a rendezvény szempontjából hasznosnak bizonyult a későbbiek során. A Csemadok KB azzal járult hozzá ez időben a rendezvény előbbre viteléhez, hogy a Fábry Napokra összehívta Kassára az irodalomnépszerűsStő aktivisták szemináriumát, amelynek műsorát ezúttal beépítettük a Fábry Napokéba. Ez a rendezvény már egyértelműen a hazai magyar irodalom népszerűsítését vállalta magára. A megnyitás napján, április 21-én Rozsnyón, Szepsiben, Kassán, Ki- rályhelmecen és Nagykaposon a Madách Kiadó könyveiből író-olvasó találkozóra is sor került. E találkozások vendégei voltak Egri Viktor, Cselényi László, Ordódy Katalin, Zs. Nagy Lajos, Duba Gyula, Vojtech Kandrót, Turczel Lajos, Gyurcsó István és mások. Ugyanekkor Kassán a Hutník szálloda egyik termében irodalmi szemináriumra került sor, ahol többek között Turczel Lajos, Csanda Sándor és más jeles irodalomtudósok forrásértékű előadásai hangzottak el Fábry Zoltán személyiségéről és munkásságáról. A rendezvény történetében ez természetesen minőségi előrehaladást jelentett, de ugyanakkor azt a felismerést is eredményezte, hogy a Fábry Napokon a továbbiakban nem lehet csupán magáról Fábryról és az ő munkásságáról beszélni. Mégpedig azért nem, mert a rendezvényben rejlő lehetőségeket ez beszűkítené és hosszabb távon ismétléseket ..eredményezne”. Ezen és a következő 1977-es rendezvényen érlelődött meg bennem az a gondolat, hogy — megtartva az előadások forrásértékét és tudományos szintjét — irodalmon túli kérdések fölvetését is lehetővé kell tenni a Fábry Napokon. Erre azonban még valamelyest várni kellett. Ennek ellenére öt-hat év alatt a Fábry Napok országos jelentőségű eseménnyé nőtte ki magát, bár a rendezvény szervezési és egyéb szempontokból is kívánnivalót hagyott még maga után. Csak példának említem, hogy általában a legrangosabb előadásoknak is alig volt közönsége, hallgatósága. A sajtó s a Csemadok KB néhány akkori vezetője ezt több ízben nehezményezte is, s joggal. Mindent egybefogva, közel tíz év tapasztalataiból kiindulva kidolgoztam egy javaslattervezetet a Fábry Napok hosszabbtávú koncepciójához. E javaslattervezet lényegesebb pontjai az alábbiak: 1. El kell érni, hogy Kassán a Fábry Napokon a Fábry Zoltán-i életmű szellemében a legfontosabb nemzetiségi gondjainkról értekezzünk. Az előadások alaposak, tudományos szintűek legyenek. A felkért előadók legalább két hónappal a rendezvény előtt küldjék meg előadásaik bő téziseit, hogy ezeket a rendezők továbbíthassák azokhoz, akik a téma szakértői, s akiket korreferátumok megtartására kérünk fel. A Csemadok KB-nak el kell
