Irodalmi Szemle, 1987

1987/7 - Gál Sándor: A Fábry Napok genezise

érnie, hogy az egyes témakörökről készült referátumok és korreferátumok megfelelő publicitást nyerjenek, lehetőleg külön ki­adványként. 2. A XV. Fábry Napokig megvalósítani azt, hogy a rendezvény a csehszlovákiai magyar irodalom ünnepi hete (vagy nap­jai) legyen — tehát központi rendezvény. (Ezt az elképzelést továbbra is reális­nak tartom, mert megvalósítása elsősor­ban szervezési kérdés. Csupán koordinálni kellene a Csemadok jb-ai által évente ren­dezett „A kortárs költészet és irodalom napjait” a Fábry Napok idejére.) 3. A Csemadok KB a Fábry-hagyaték kö­rültekintő fölhasználásával alapítson Fáb­ry Zoltán Irodalmi Díjat, amelyet bizott­ság ítélne oda. Minden évben az előző év legjobb könyvét jutalmazzuk e díjjal, ame­lyet Kassán, a Fábry Napok megnyitása­kor lehetne átadni. (Később, egy másik javaslattervezetben fenti indítványomat olyképpen módosítot­tam, hogy az ne kizárólag irodalmi díj le­gyen, hanem olyan nemzetiségi díj. ame­lyet bárki elnyerhet, aki az előző évben vagy egy tágabb időegységben bármely területén az életünknek kimagasló és ma­radandó értékkel, értékekkel gyarapította nemzetiségi valóságunkat. Azt is kikötném, hogy ha az adott évben nem születne ilyen alkotás, akkor a díjat nem kell ki­adni.) 4. A Fábry-ház „benépesítésének” kérdé­sét a Csemadok XII. Országos Közgyűlé­sének dokumentumaiban található javasla­tok alapján, azok aktualizálásával lehet­ne elősegíteni. 5. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a Fábry Napokra külföldi vendége­ket, előadókat lehessen meghívni. 6. A Csemadok KB és a Kassai VB, va­lamint a Kassa-vidéki J8 közösen biztosít­sa a rendezvény politikai, szervezési, tár­sadalmi és gazdasági feltételeit. A továbbiak során lényegében e javas­lattervezet hallgatólagos elfogadása alap­ján dolgozott a szervezőbizottság, bárha az elképzelések és a gyakorlat között oly­kor feszültségek keletkeztek. A munkának köszönhetően már a következő években érezhetően kitágult a Fábry Napokon el­hangzott előadások témaköre. Természete­sen a fő vonalat az irodalom képviselte, de például a VII. Fábry Napok műsorá­ban már olyan előadások is helyet kap­tak, mint pl. A gazdasági élet és az élet­színvonal alakulása Dél-Szlovákiában (Mi­hály Géza), A csehszlovákiai magyar mű­szaki és természettudományos értelmiség helyzete (Lacza Tihamér) s A szlovákiai magyar parasztság harminc éve. A későbbiek során a szervezőbizottság a rendezvényt azzal igyekezett megújítani, hogy a figyelmet egy-egy fontosabbnak ítélt témára irányította. így a VIII. Fábry Napokat a gyermek- és ifjúsági irodalom­nak szenteltük, s erre gyermek- és ifjúsági lapjaink vezető szerkesztőit is meghívtuk. A X., jubileumi rendezvényen pedig nem­zetiségi színházkultúránk és drámairodal­munk legaktuálisabb gondjait próbáltuk összefoglalni. Meg kell jegyeznem, hogy akitől a legtöbb támogatásra számítottunk — hivatásos színházunk igazgatóságá­tól —, érthetetlen módon elutasító választ kaptunk. Ennek ellenére a jubileumi ren­dezvényt az egyik legsikeresebbnek mond­hatjuk. A későbbiek során a Csemadok KB ha­tározata alapján a Fábry Napokat központi rendezvénnyé nyilvánították, s ettől szá­mítva a rendezvény műsorát a KB illetékes osztályának munkatársai tervezik meg. A korábbi helyi rendezőbizottság a felsőbb szerv intenciói alapján már csupán szer­vezői föladatokat kap. A Fábry Napok története, genezise olyan folyamat, amely nemzetiségi kultúránkban a katalizátor szerepét töltötte és töltheti be a jövőben is. Azon túl, hogy a rendez­vény lehetőséget biztosított számos kiváló irodalomtörténésznek, kritikusnak, írónak, közéleti személyiségnek alapvetően fontos munkák kidolgozására és publikálására, egyes kultúrpolitikai kérdések felvetésére és megvitatására is lehetőséget nyújtott. A Fábry Napokon fogalmazódott meg töb­bek között az igény Fábry munkáinak gyűjteményes kiadására; ugyancsak itt esett szó először a Fábry-díj megalapításá­nak időszerűségéről is. (Ehhez csupán annyit fűznék hozzá, hogy a kérdést a Csemadok KB egyik plenáris ülésén ma­gam is fölvetettem, amikor is javaslatom nyomán határozat született a díj létreho­zásáról. Ám ennek megvalósítása még ta­valy is „akadályokba ütközött”. A Csema­dok XIV. országos közgyűlésén azonban Sidó Zoltán, a KB elnöke bejelentette, hogy 1987-ben a Fábry-díj kiosztásra ke­rül.) Tehát lényegében mindazok az el­képzelések — legalábbis főbb vonalak­ban —, amelyeket egykor megfogalmaz­■■bmm———am

Next

/
Thumbnails
Contents