Irodalmi Szemle, 1987

1987/7 - Gál Sándor: A Fábry Napok genezise

őrzünk egy plakátot, amelynek hátoldalán ez áll: „Ez adta az ötletet.” Az írás Boda Ferenctől, a Csemadok JB akkori és mostani titkárától származik. Sokat tett a Fábry Napok világra segítésében Szanyi József, Fedics János és Máté László.

Az első Fábry Napokat 1972. április 6—9. között szervezték meg; rendezői a Csemadok JB és a Csemadok buzitai helyi szervezete volt. Április 6-án a buzitai művelődési otthonban tartották a rendezvény megnyitóját, amelyen dr. Kovács Győző — az első Fábry-monográfia szerzője — méltatta Fábry Zoltán munkásságát. A rendezvény ideje alatt bonyolították le a járási műkedvelő színjátszó csoportok, irodalmi színpadok stb. versenyét. A rendezvényről szóló értékelés megállapítja, hogy „az első Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok sikeresnek bizonyultak..s hogy a jövőben „a Csemadok KB hozzájárulásával és segítségével még színvonalasabbá” tehetők.

Gyakorlatilag a következő, a második rendezvény is hasonló szempontok alapján szerveződött. Tartalmát tekintve semmi lényegeset, újat nem hozott. Ami megemlítendő, az annyi, hogy a II. Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokat Szep- siben, a járás legnagyobb helyi Csemadok- szervezetében nyitották meg, s 1978. március 29. és április 1. között zajlott le. A III. Fábry Napok azzal bővült, hogy ezúttal már szerepelt a rendezvény műsorában néhány író-olvasó találkozó is. A Járási Bizottság Fábry Napokkal kapcsolatos koncepciója ekkor még sem mást, sem többet nem akart: .. az elmúlt évek gyakorlata szerint a következő években is javasoljuk a Fábry Napokat összekötni a szavalók és prózamondók járási versenyével.”

A koncepció a továbbiakban leszögezi, hogy „a Fábry Napok lényeges része továbbra is az öntevékeny színjátszók járási seregszemléje”. Ma már látható, hogy ez a tervezet leegyszerűsítéshez, a Fábry- életmű és -hagyaték lényegének elkenésé- hez vezetett volna. Szerencsére — ösztönösen vagy tudatosan? — a koncepció végösszegzése hagyott egy kiskaput, amely a világ felé is nyithatónak bizonyult: „... ez a javaslat... csak kiindulási pont lehet a részletes koncepció kidolgozására.”

A holtpontról való elmozdulást az 1975- ös rendezvényt megelőző időszak hozta

meg, amikor is a Csemadok JB mellett létrejött a Fábry Napok rendezőbizottsága. Ez a bizottság első ízben 1974. november 12-én ölt össze tanácskozni. A Fábry Napok archívumában meglévő jegyzőkönyv szerint a tanácskozást „olyan céllal hívták össze, hogy megbeszéljük a Fábry Napok megünneplésének (?) irányvonalát”. A jelzett tanácskozáson különféle elképzelések, javaslatok hangzottak el. Jómagam akkor vetettem fel első ízben azt a gondolatot — a jegyzőkönyv a bizonyság erre —, hogy „a Fábry Napokat országos rendezvénnyé kell tenni”, továbbá, hogy „vonjuk be az előkészítő bizottságba a Szlovákiai írószövetség Magyar Szekcióját is”. Batta György egyebek között azt javasolta, hogy a „Fáry Napokat nemzetközi rangúvá” kell tenni, s „arra szükséges külföldi vendégeket is meghívni”. Fecsó Pál azt indítványozta, hogy a rendezvényt „tegyük egyenrangúvá a Jókai Napokkal”.

Mindebből látható, hogy a Fábry Napok, tágabban: a Fábry-életmű körül teljes volt a tétovaság, annak ellenére, hogy mind a rendezvény, mind a hagyaték tekintetében megvolt a cselekvésre sarkalló akarat és a jószándék. Az említett tanácskozásnak végül az lett a legnagyobb hozadéka, hogy létrehozta a műsorbizottságot, amelynek föladata kidolgozni a Fábry Napok műsorát. (A bizottság tagja lett Batta György, Fecsó Pál, Szanyi József, Boda Ferenc s e sorok írója mint a bizottság elnöke.)

A IV. Fábry Napokat olyan rendezvénynek tekinthetjük, amely fordulatot hozott. A korábbi műkedvelő rendezvények mellé ezúttal már jelentős irodalomtörténeti előadások is kerültek, s megsokasodott az író-olvasó találkozók száma Is. Az 1975. március 13-án kezdődő rendezvényt könyvvásárral egybekötött könyvkiállítással nyitottuk. (Ezt a Madách Kiadóval közösen szerveztük.) Fábry Zoltán sírjánál Duba Gyula mondott emlékbeszédet, s este a Thália Színházban Görömbei András Ady és Fábry című előadása hangzott el. A következő napon a Somodi-fürdőben megtartott szemináriumon újabb két előadást hallgattak meg a jelenlevők (Duba Gyula: Fábry Zoltán kortársai szemével és Görömbei András: Fábry és a harmadvirágzás irodalma). Ma már egyértelmű, hogy ezek a rangos előadások érlelték meg bennem, hogy a Fábry Napokat a továbbiakban — ameny- nyiben erre mód és lehetőség nyílik —