Irodalmi Szemle, 1987
1987/7 - Gál Sándor: A Fábry Napok genezise
GÁL SÁNDOR A FABRY NAPOK GENEZISE ay idén ünnepeljük Fábry Zoltán szü- letésének 90. évfordulóját, annak az írónak évfordulóját, akinek életműve „állandósult időszerűség.” Tizenhét évvel ezelőtt, 1970 tavaszán temettük el azt az embert, aki a Béke igazát, Ady igazát s mindenekfelett az Idő igazát, a „vox hu- manát” testálta ránk azzal a hittel és meggyőződéssel, hogy méltóak vagyunk rá, hogy megtartjuk és továbbadjuk ezt az örökséget. Születésének 90. évfordulóján s halála után tizenhét évvel milyen számvetést készíthetünk? Jól sáfárkodtunk-e a ránk hagyott örökséggel? Mit végeztünk el tennivalóinkból ezzel kapcsolatban, s mi az, ami még előttünk álló föladat, megoldandó gond? Számot adni, mérleget készíteni az elmúlt tizenhét esztendőről, a teljes Fábry- hagyaték gondjainak helyzetéről a jelen esetben nem lehet föladatom, hiszen az örökség több ágra osztható. Más természetű gond a Fábry-ház, a könyv- és levéltár állapota, megőrzése, fönntartása és gyarapítása, s megint másféle gondokat hordoz az emberi-szellemi hagyaték föltárása, továbbéltetése. Ez utóbbinak egyik gyakorlati megvalósulása a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokban összege- 2Ődött, összegeződik. Hogyan jött létre ez a rendezvény, milyen célokat tűzött ki maga elé, hogyan, milyen áttételeken keresztül formálódott, s főleg: közművelődésünk, irodalmunk számára milyen lehetőségeket teremtett az elmúlt évek során a Fábry nevével fémjelzett rendezvény? A Fábry Napok fejlődéstörténetének az összefoglalása tehát mondandóm közelebbi célja. Abból az alaphelyzetből kell kiindulni, hogy Fábry Zoltán végrendeletében a Cse- madokot tette meg általános örökösévé: „A hagyatéki munka realizálására, az örökség pozitív kezelésére ma Szlovákiában egyetlen fórum az illetékes, és ez a magyar kultúra itteni gyakorlati tényezője: a CSEMADOK ... Éppen ezért általános örökösömmé a CSEMADOK-ot teszem meg.” Fábry Zoltán halálát mély és tétova csönd követte. A Fábry-hagyaték egésze teljes súlyával nehezedett az örökösre, s ma már az is látható, hogy az első években ez az örökség bénítólag hatott. Még ha meglett is volna a belső akarat a Fábry-hagyaték közkinccsé tételére, el kellett telnie bizonyos időnek, hogy ez az akarat gyakorlati célokat tűzhessen ki maga elé. Szerencsére a Csemadok Kassa-vidéki Járási Bizottságát — úgy tűnik — a Fábry- hagyaték általános terhe alig érintette, hiszen anank rendezésére a Csemadok KB volt az illetékes. így már 1972-ben, az érsekújváriaktól véve a példát (a Czuczor Napokról van szó), megszervezték az első Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokat. A Fábry Napok dokumentumai között
