Irodalmi Szemle, 1987
1987/7 - Fónod Zoltán: Megmozdult világban ... 6.
befogadó tartalma van“. Következtetése is egyértelmű: a „banditizmus erkölcsi kódexét” képviselő „szőke bestiával”, Göringgel, a fasizmus rémével, a „huszadik század legijesztőbb valóságával” szemben Dimitrov és a kommunizmus eszméje „hősi horizontba lendülve“ megtisztulva került ki a perből. Az erkölcsi pernyertesek nevében sürgette az elégtételt, a világítéletet a meghurcoltak, az Ossietzkyk, a Rennek, a Torglerek, a Dimitrovok szellemében. Az Üt hasábjain 1933 decemberében megjelent írása bátor szókimondásával, leleplezést bizonyító tényei- vel, politikai és erkölcsi szemléletével egyaránt a magyar publicisztika remeklése, kiemelkedő teljesítménye. 1936 márciusától a Magyar Nap Mai jegyietek című rendkívül élénk és hatásos rovatában rendszeresen publikált Fábry. A legkülönbözőbb témájú jegyzetekben /József apánk és az előzmények, Parittyakő, A góléra pozsonyi legendája, Halhatatlan Habsburgok, Tho- mas Mann, Ébredj, Európa, stb.) reagált a világ vagy az irodalom és kultúra különböző dolgaira, bizonyítva, hogy az újságírásnak ezt a szerényebb műfaját is lehet hasznosan, nagy kulturális látókörrel, agitatív politikai és humanista elkötelezettséggel művelni. írásainak eluralkodó műfaját azonban azok az írások képviselték, amelyeket ri- portázsesszének nevezett. Megítélése szerint kora közírásának kedvelt műfaja volt ez. Érvelése szerint a ripor- tázs előnye és átka a pillanatfelvétel. A közíró a ri- portázsesszében „a pillanatot sdja zseniális teljességében.”Megítélésünk szerint inkább az esszé és a tanulmány ötvözetei voltak ezek az írások, ahol a hangsúly nem a történelmi módszeren (az összefüggések, analógiák keresésén) volt, hanem a közírás által igényelt „tökéletes pillanatfelvételeken”. Jegyzeteit, tárcáit, tanulmányait egyaránt áthatotta emelkedett szellemisége, kivételes történelmi és irodalmi jártassága és meghatározó világnézeti elkötelezettsége, valamint igényes, kifejezően szép stílusa, melyen (az előforduló germanizmusok ellenére is) átsüt a lélek me- .«ge és a világért érzett mély felelőssége. A magyar közírás kiváló alkotásai kerültek ki tolla alól, melyeket újságírók, filológusok számára az egyetemeken tanítani kellene. Közírásának legrangosabb- jai azok a cikkek, tanulmányok, esszék, melyeket a fasizmus veszélye, tobzódása ellen írt. Mély helyzetfelismerésre utal többek között a Revizionizmus: Made in Ger. mányi című írása. Ezt a cikkét a Palackposta című kötetébe sorolta, a kiadó „szövegmerénylete” miatt azonban nem azonos az eredetivel. Pontatlan a hagyatékban talált kötet Fábry-be- jegyzése is, miszerint az eredeti szöveget A béke igaza (77) tartalmazza. A Magyar Nappal megegyező eredetijét — könyv formában — először az Összegyűjtött írásai (5. köt.) tette közzé. írásának értékét elsősorban az adja, hogy Fábry a veszély- helyzetben is helyesen tudott tájékozódni, s a hecc- nacionalizmussal és -hazafiassággal szemben a náci Németország által veszélyeztetett polgári Csehszlovákia pártjára állt. A magyarországi Revíziós Liga Csehszlovákia-ellenes kampánya is tiltakozásra késztette Fábryt, aki felismerte, hogy a „revízió ... a kenyérkérdés takarása és a korszerűtlen magyar anomáliák konzerválása“, mely csak antiszociális eszköz lehet, a háborús politika eszköze, tehát „logikátlan, ésszerűtlen és felelőtlen”.18 Tiltakozott az ellen, hogy míg másutt Európában a kisebbségi élet cinikus gyilkosai megrovást sem kaptak, Csehszlovákiát ellenségnek kiáltották ki. „Csehszlovákia, az utódállambeli kisebbségi jogok leg- megközelítőbb realizációja, ... a kisebbségi sérelmek — bűnbakja. Tragikus sors ez, de logikus bűnhődés, ha tudjuk, hogy ennek az államnak az előjele: a demokrácia ... Csak ennek a természetes demokráciának a hiányai hizlalhatták fel az antidemokratikus elemek farizeus számonkérését” — írta Fábry, megjegyezve, hogy a kisebbséget minden vonatkozásban kisemmiző német totalitásnak nincs joga számon kérni a demokráciát, s nincs joga ezt tenni a zsidótörvénynyel kompromittált magyar patrónusoknak sem.49 Az a tény, hogy a magyar Reviziós Liga (szudéta) henleinista németekkel és Hlinka-párti szlovák politikusokkal paro- lázik — holott „a sovinizmus zászlaját tájainkon éppen ezek a Hlinka-pártiak lengették provokálón” — minden kétséget kizáró bizonyítékot jelentett Fábry számára, a Hlinka-párti magyarfalóból úgy lehetett „auto- nomista szövetséges“, hogy mindannyian a fasizmus tekintetnélküliségének engedelmeskedtek. A német vazallussá fejlődő Magyaror- szííg állapota — megítélése szerint — a „cselédsors kö
