Irodalmi Szemle, 1987
1987/5 - ÉLŐ MÚLT - Pukkai László: „A legszebb május elseje” 1.
örökre elvágták a falut a yasúti közlekedéstől, megfosztották az iparosodás gyorsabb? elterjedésétől, a több munkalehetőségtől. 1914-ben, a világháború kirobbanásának évében, s később is, az „államérdekeknek megfelelően”, az elöljáróság — Seres Lajos bíró, Fodor Árpád jegyző — hadikölcsönöket jegyeztet. 1915. május 18-án tizenegyezer korona értékű hadikölcsönt jegyzett a falu. A rossz emlékű monarchián már ez sem segített. Az első világégés alapjaiban rengette meg, s a világháború nyomán kibontakozó forradalmi mozgalom eljutott a Habsburgok volt birodalmának minden kis helységébe. 2 Az első világháború borzalmai a proletárok millióinak szemléletváltozását, öntudatosodását eredményezték. Alsószeliben is „kifordult sarkából a világ”. Az októberi oroszországi események, az európai tanácsállamok megalakulása siettette a régi feudális maradványokkal való leszámolást, s az újért, a jobbért vívott küzdelem kezdetét jelentette. „Az Oroszországból hazatérő katonák különösen aktívan léptek fel Alsószeliben, Tallóson, Nagyfödémesen. Házról házra jártak, s terjesztették a híreket a forradalomról.”10 Szaller Jenő valahol Ogyessza térségében került kapcsolatba a vöröskatonákkal. Vi- rágh Dezső, akinek visszaemlékezéseire e munka során többször is hivatkozunk, mondta: „Szaller elvtárs mindig büszkén vallotta magát Lenin katonájának. Mielőtt beállt volna a vörös csapatokhoz, hadifogolyként kinn dolgozott a gazdáknál, ahol megismerkedett későbbi feleségével is. Mindig nevetve mesélte, hogy ő a hadifogságban megházasodot- takkal ellentétben nem maradt Oroszhonban, vele eljött a felesége Szebbe. S bizony nagy támasza volt a mozgalmi munkában, s szálka — mert orosz volt — a hivatalok szemében.” Szaller Jenő a forradalomban szerzett gyakorlati tapasztalatok mellett érdemleges elméleti tudásra is szert tett. A Magyar Tanácsköztársaság harcaiban Alsószeli lakosai közül Dobri Kálmán, Kim- licski András, Körösi Gábor, Petes Imre és Réső Zsigmond vett részt vöröskatonaként. Az ő tevékenységüket hivatalosan is ellenőrizni tudjuk. A kortársak állítása szerint Dobri Imre is részt vett a magyar vörös hadsereg harcaiban, de nem tudjuk, vajon az őszirózsás forradalom vagy Kun Béla katonája volt-e — így is, úgy is a haladásért harcolt. A két forradalom hazatérő katonái „óriási felfordulást” csináltak a faluban. A Robot- nícke noviny 1919. január 21-i száma szerint Dél-Szlovákiában a legerősebb szociáldemokrata szervezetek Szereden, Galántán, Tornócon, Sellyén .. . Alsószeliben voltak. Még ugyanebben az évben LíSka belügyminisztériumi fogalmazó a miniszternek készített hetvenoldalas jelentésében megállapítja, hogy „a galántai járásban Diószeg és Alsószeli községek harminc százaléka kommunista”.11 Alsószeli agrárproletariátusa jogai kivívásához nem talált jobb megoldást a szociáldemokrata pártnál. Ötszáz taggal alapították meg az alapszervezetet. Tornócon és Alsószeliben a rendőrségi jelentések szerint is a mezőgazdasági munkások 65 %-a lett tagja a szociáldemokrata pártnak.12 (A harcban valójában csak az agrárproletárok vettek részt, hiszen az 1920. szeptember 25-én beindult, Pónya Lajos és társai tulajdonában lévő Henger- és Gőzmalom csak 13 munkást alkalmazott.) A föld- és erdőmunkások dél-szlovákiai konferenciáját a választások előtt, 1920. április 4-én tartották Bratislavában. A konferencia határozati javaslatának legfontosabb ponjait az alsószeli szervezet küldöttei terjesztették elő. Követelték a napi munkaidő 10 órára való csökkentését, gazdasági iskolák szervezését a környék parasztfiataljai számára, s hogy a munkaadók a nagybirtokon elsősorban a helyi földmunkásokat alkalmazzák, és tizennégy évnél fiatalabb gyermekeket ne kényszerítsenek munkába. Követelték továbbá, hogy a kollektív szerződések megkötésekor tegyék érdekeltté a munkaadót is a jövedelemképzésben és a részesedésben.13 Az 1920-as választásokon Alsószeliben három politikai párt indult: a szociáldemokrata párt, a magyar kisgazdapárt és a keresztényszocialista párt. A Pozsony megyei főispán
